Idézetek a médiáról
A zűrzavar és a káosz a tervezés kudarca, nem az információ velejárója.
A hatékony írásbeli kommunikáció titka egyszerű: beszédes legyen. Írás közben képzeljük magunk elé azt, aki majd levelünket vagy jelentésünket olvassa! Legyünk közvetlenek! Engedjük el magunkat!
Tv és rádió, blogok, hírek, klipek, klisék azoknak, akik hisznek. Hoznak-visznek, terel a gép, perel a nép, vagy perel a gép és terel a nép.
A kukkolásra épülő virtuális világban óriási üzletté vált a vonzó módon tálalt szadizmus.
Mivel a világban túl sok az információ, a rejtélyek könnyen felcsigázzák az emberi képzeletet.
Minél misztikusabb valami, annál kíváncsibbak vagyunk; ha keveset tudunk, akkor sokat képzelgünk. Ha a néző csupán a kép részleteit látja, a fantáziáját használja, hogy elképzelje a többit. A modern reklámipar sok milliárd dolláros üzletet épít erre az ismeretre.
A technológia nem változtatja meg és nem teszi durvábbá a fegyveresek által elkövetett erőszakos cselekményeket. A propaganda célja ugyanaz marad: félelmet kelteni az ellenségben és lelkesíteni a potenciális híveket.
Számunkra a Facebook, a YouTube és az Instagram jelenti a valóságot, nem pedig egy olasz szabadúszó újságírónő beszámolója, aki képes lenne az életét adni az igazságért.
Semmilyen propaganda vagy média nem tudna tömegeket mobilizálni, ha nem játszana rá a közösségi képzeletben meglevő álmokra vagy félelmekre.
Az információ egy befőttesüvegnyi légy, és amikor letekered az üvegről a tetejét, a legyek szétrajzanak, és sok szerencsét neked, ha újra össze akarod gyűjteni őket.
Mindenki a telefonjával van elfoglalva. Az emberek szavakkal igyekeznek kitölteni életük ürességét.
Túlságosan rohanunk. Túl gyorsan beszélünk. Túl gyorsan gondolkodunk, már ha gondolkodunk! Mailezünk, SMS-ezünk, és az üzeneteinket nem olvassuk el újra, nem figyelünk a helyesírásra, megfeledkezünk az udvariasságról. A dolgok értelme vész el.
A "hogyan csináljunk jó interjút" szabályai hasonlítanak a "hogyan csípjünk fel csajokat" szabályaihoz.
Hazug érv, hogy tessék elkapcsolni, ha nem tetszik. Az emberek sodródni szeretnek. Ha megadjuk nekik a könnyebb utat, akkor arra indulnak. Nem is a műsort, mint inkább a televíziót nézik. A doboz egy olyan villózó kép, mint a tűz. Kikapcsolsz, amikor ülsz előtte és bámulsz bele. A lezsibbadt állapot pedig tökéletes ahhoz, hogy átadjanak a nézőnek logókat, dallamokat. Egy fogyasztói kultúrát, érzetet, amely szerint a kefirtől egészségesek, a nagyobb tévétől boldogabbak lesznek. Azt hazudják, hogy a boldogság megvehető. Miközben tudományos tény, az emberek boldogabbak azon országokban, ahol alacsonyabb a fogyasztás.
Nincs távirányító-demokrácia. A gyerekeink nem tehetik meg, hogy nem nézik az aktuális reality-t, mert a közösségeikben ők elszigetelődnek.
Facebook
Pinterest