Idézetek a médiáról
Az újságírás hatalom, amellyel meg kell tanulni élni, és nem visszaélni!
Négyéves koromban azt hittem, hogy ami a Tévében van, az mind csak Tévé, aztán ötéves lettem, és Anya nem hazudta, hogy egy csomó belőle igazi dolgok képe, és a Kint teljesen igazi. Most itt vagyok Kintben, de kiderül, hogy egy csomó belőle nem is igazi.
A reklámok hamisak azért, amit megmutatnak, de még inkább azért, amit elrejtenek.
Az embereknek eltolódott a realitásérzékük. Nap mint nap ráragadnak a képernyőre, nézik a szappanoperákat, a filmeket, a híreket, a pop-sztárokat. Megváltozik a valódi értékek megítélésének képessége, erősnek képzelik magukat. De valójában ők lélekben már halottak.
A bulvár számomra olyan, mint egy katasztrófafilm: csak akkor szórakoztató, ha nem vagyok benne.
Törvényekkel nem tilthatják magyar nyelvem ékes hangját.
A televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak íztelenebb lenne az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, amelyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei.
Van elég nagyfiú és van elég nagylány, Van elég csatorna és van elég patkány, aki nem lesz képes továbblépni erről a pontról, rabszolgákat termel a médiakontroll.
Úgy támaszkodunk az internetre, mint részeg ember a lámpaoszlopra: csak megerősítést keresünk a nézeteinkhez ahelyett, hogy hagynánk, hogy az eligazodásban segítsen.
Az emberek ugye folyamatosan aggódnak a kormányzati cenzúra miatt, de tulajdonképpen az interneten saját magunk végezzük a legnagyobb cenzúrázást, amikor csak egyfajta irányultságú csatornából tájékozódunk.
A "negatív reklám jó reklám" butaságát sokszor hallottam már. Ez de facto nem igaz. A negatív reklám az azt jeleni, hogy említenek téged, hogy szóba kerülsz, de a hozzá vezető és az onnan eljövő asszociációs utak, azok nagyon nem mindegy, hogy hova visznek el egy vásárlót.
Soha nem szabad belekeverni a sajtót abba, ami csak a tárgyalóteremre tartozik.
A jó hírszerzés azt jelenti, hogy valaki a lényegtelen adatok óriási halmazában is meglátja a szándékosságot, majd pedig mindezeket a különálló információkat a várható történésekre vonatkozó koherens előrejelzésekké alakítja.
Az ötleteknek el kell érniük bizonyos kritikus tömeget ahhoz, hogy robbanjanak.
Információt eltüntetni az internetről olyan, mintha egy seprűvel próbálnánk visszaterelni az óceánt.
Kár, hogy az élet nem olyan, mint a tévében. Milyen jó lenne, ha az életben is a fogunk fehérsége lenne a legfőbb gondunk! Meg ha minden nehézséget meg lehetne oldani egy kis lelkizéssel! Az életben is befolyásos, jól fizető állás kéne mindenkinek, meg vadiúj sportkocsi! És fél óránál többet semmire sem szabadna várni! (...) Mennyivel izgalmasabb és nagyszerűbb lenne az élet! Pláne ha még tapsgép is lenne hozzá! Persze ha tényleg ilyen lenne az élet, akkor mit néznénk a tévében?