Idézetek a lélekről
- Valamikor azt gondoltam, hogy a lelkeink nagyon régen egyek voltak, és az elválasztott lelkeink most szeretnének újra egyesülni, és ezért vagy te itt. Ezért jöttél hozzám (...). - Nem. Ha a lelkeink egyek, akkor közel fognak kerülni egymáshoz (...). Nem számít, milyen messze kerültek (...), és milyen sok életük volt, ők nem hazudnak.
A léleknek kincseit mindenkinek magának kell kikutatnia.
Kezdetben minden Egy volt az Égben, vagy azon a helyen, amelyet így ismerünk. Te is Egy voltál, de a születés kettészakított, eltépett önmagadtól. Most a Földre jöttél keresni lélekrészed: utad értelmévé vált a keresés. Miközben megéled a hétköznapok történéseit, öntudatlanul is őt keresed. Ez a feladatod: eggyé válni lelked másik felével, akitől a Földre érkezés pillanatában elszakított az Élet.
A test bűbájának legfőbb alkatrésze a lélek jósága, s egy nő egész lénye akkor van összhangzásban, midőn a külalak igézetéből az első hatás nem az érzékekre esik.
Van zajártalma a belső életnek is, az a sok szó, kép vagy gondolat, amit szükségtelenül forgatunk szívünkben.
Maradjon a lelkünkben egy szöglet fiatalon és tisztán.
Az ember lelke könnyen jóllakik az elgondolással, de a test az olyan, hogy annak száját bé kell dugni, másképp jól nem lakik.
A lélek vagy a test minden szenvedésében, lelki sötétségben és elhagyatottságban hallgatni fogok, akár egy galamb, panasz nélkül.
Ha a lélek nem kap táplálékot, az alamizsnaként nyújtott kenyér is kővé válik.
Belesüllyedtünk az ostoba, semmit sem magyarázó tények mocsarába, amelyekbe úgy kapaszkodunk, mint a korlátba a szakadék szélén, moccanni sem merünk, gondolni sem merünk arra, hogy az ember belevetheti magát a szakadékba, és nem pusztul el (...), s pontosan ott találja meg az egyetlen igazságot, tulajdon lelkét!
Széttépném őket, mint a párduc, csak tudnám korhadó bensőjükből kitépni hulla lelküket és új, szent, igazi emberi életet lehelni bele.
Minden hasznos és becsületes tettünk abból fakad, hogy fölöttébb rossz a lelkiismeretünk a sok mulasztásunk miatt.
Vígság s bánat, kacaj s méreg, látszat mind! Mire a lélek? Törekedni, vágyni, kérni, balgaság! Nincs, mi megéri.
Nemcsak az embernek van lelke, hanem az egész természetnek is, és a természet olykor csodálatos jelenségekben juttatja kifejezésre az emberekkel való kapcsolatát.
Nincs nagyobb szenvedés, mint az a tudat, hogy másnak szenvedést okoztunk.
Facebook
Pinterest