Idézetek a küzdésről
Senki sem ismeri önmagát, míg próbára nem tétetett.
Amíg az ember kitart, mindig van reménye a változásra. Az életet nem szabad eldobni. Akármilyen rosszra fordulnak is, akármilyen feketének látszanak is a dolgok, nem szabad feladni.
Beteljesíted majd emberi sorsodat bár kevéssel kezdtél elérsz majd még sokat vad-messziről jöttél mint olyan sok másik mégis elérsz egyszer magadhoz - hazáig.
Nincs olyan, hogy egy álomnak jó vagy rossz jelentése van. Egyáltalán ez a fogalom, a jó és a rossz, el fogja veszíteni a jelentését, ahogy tudatosodsz. Tapasztalások vannak, amikre mind-mind szükséged van a fejlődésed érdekében. Te magad teremted meg magadnak a tapasztalásaidat, azért, hogy megismerd magad általuk.
Senki sem mondta, hogy nem lesznek kihívásaink, akadályaink, problémáink. A trükk a "hogyan"-ban van, hogy te ezeket hogyan kezeled: akadálynak, problémának vagy megoldandó feladatnak.
Vívódunk, szenvedünk, mégis hiszünk abban emberek maradunk véres zivatarban; lelkünk őrtüzein fényes fáklyák égnek s békét hirdetnek a lázas mindenségnek.
Hamis a mosoly a hatalmas arcon, nem vagy még túl az utolsó harcon, Hát küzdj meg magaddal és próbálj győzni! Legyél képes a szemükbe nézni.
Hová lettek a drága vereségek, amelyek nélkül győzni nem lehet! S minden - amit adhatott ez az élet, s amit, gazdagon, el is veszthetett! Hová lettek!? - Ó, nem is vettük észre - amig tolongtunk rajta - az utat! De jó lenne már felnézni az égre, - s elsírni egyszer szívből magamat!
Mindennek megvan az ára. Semmi nincs fájdalom vagy veszteség nélkül.
Az ember erről álmodik éjszaka. Nappal látja, hogy kilométeres akadályok tornyosulnak közte és a vágya tárgya között, de meggyőzi magát, hogy megvan az ereje, hogy túljusson rajtuk. És még akkor is ezt mondja magának, amikor az első akadályon átbukva véresen, zúzottan, nyomorultul terül el.
Mint minden hajótörött, aki a tengeren sodródik, megkapaszkodom az első mentőövnek látszó dologban. (...) És ettől újra képes vagyok tovább sodródni.
Az ember csak addig zuhan a mélybe, amíg földet ér, a magasságokat tekintve azonban nincs határ.
A mesékben benne van annak a lehetősége, hogy mindazt, ami a világban rosszul működik, meg lehet változtatni.
Forradalom volt ez is. Egy új korszaknak, a megpróbáltatás új korszakának forradalma. A munka, a bizalom, az újrakezdés forradalma. A megcsalt, de a háború kapujából visszafordult ember forradalma. Sőt, forradalma a rokkant falunak, amely mélységbe taszítva is élni akart. És egy népnek a forradalma, amely a háború kialudt tűzhelyén felemelte komor fejét.
Folyamatosan libegő boldogságban nem nagyon születnek értékes dolgok. Nem hiába van a magyar nyelvnek nagyon is frappáns kifejezése a kreativitásra: az ember kiszenvedi magából.
Facebook
Pinterest