Idézetek a küzdésről
Bizonyos leckéket sebhelyekkel kell írni.
Aminek ellenállsz, az nem csupán fennmarad, hanem még nagyobbra nő.
Ha az előtted lévő úton nincsenek akadályok, akkor az az út valószínűleg másé.
Nehéz lehet felelősséget vállalni azért a fájdalomért és szégyenért, amit mások akasztottak ránk, de jogos vagy nem, egyedül kell megbirkóznunk ezekkel az érzésekkel. Lehet, hogy nem te vállaltad magadra ezeket a terheket és nem tettél semmit, amivel ezt kiérdemled, de benned vannak és neked kell megbirkóznod velük.
Ha az ember mindenáron élni akar, mindig talál valamit, ami ha könnyíteni kell, könnyít, ha keménynek kell lenni, hozzá keményíti a sorsához.
A betegség csak a testet bénítja meg, a szabad elhatározást nem, ha az maga nem akarja. A sántaság is csak a lábat akadályozza, de a szabad elhatározást nem. Ezt mondd mindennel kapcsolatban, ami eléd kerül: rájössz, hogy minden csak másvalamit akadályozhat, téged nem.
A küzdelem maga az öröm.
A meglepetés hatalmas erő. Ha az ember belezuhan a nyugalom buborékába, ellustul. Kihuny a vérszomja, és a harc helyett a menekülést választja.
Kit álma űz, kit vágya kerget, Ki egybe fűz, ezernyi tervet, Az voltam én, Ma nincsen álmom, Ma győzni kell és bármi áron.
Ha az ember nő a szenvedésen keresztül, akkor nekem mostanra akkorának kellene lennem, mint ez a ház.
Amikor együtt vállaljuk fel a bajt, amikor úgy döntünk, nem térünk ki előle, az életünk nem beszűkül, hanem kitágul.
Amikor a vonatvezető új utakat keres, a vonat kisiklik.
Ha kihagyjuk a fáradozást, kimaradnak az élet örömei is.
A nehézségeket nem kell kikerülni, ezekre szükség van. Valóban a szenvedés viszi előre az embert, a művészt.
A csodát (...) csak fájdalmakon, szenvedéseken keresztül lehet megismerni.
Facebook
Pinterest