Idézetek a képzeletről
Az átlagos emberek csak a lehetségesben hisznek. Az átlagon felüliek nem csak azt képzelik el, ami lehetséges vagy valószínű, hanem inkább azt, ami lehetetlen. És miközben elképzelik a lehetetlent, azt elkezdik lehetségesnek látni.
Még a legvadabb fantázia is az igazság magván alapszik.
Nagy emberek hatalmas épületeket, számítógépet, 3D-s televíziót, mobiltelefon-hálózatot, alkotmányt meg párthűséget képzelnek el, és milliókat vesznek rá, hogy csatlakozzanak az ő hiedelmeikhez, aztán láthatjuk, hogy a hiedelmek valósággá válhatnak, épület, komputer, alkotmány és párthűség lesz belőlük. Nincsen felemelőbb és veszedelmesebb dolog a világon az emberi képzeletnél.
Az ember legnagyobb kincsei az illúziói.
Föl-fölvillan előttem egy hajdani, végül megíratlan kisregény ötletem. A címe is ez lett volna: A boríték. A lezárt boríték, amelyet mindenki megkap születése percében. A borítékba csupán egy dátum, a címzett halálának az időpontja. Bárki dönthet úgy, hogy fölbontja, de akár úgy is, hogy lezárva hagyja. A halál dátuma ott van, adott, ha kibontja, ha nem. Persze, foglalkoztathatja, izgathatja, ám ahhoz, hogy fölbontsa, vagy van bátorsága, vagy nincs. Ez csupán a történet egyik oldala. A másik, és valójában ez még inkább foglalkoztatott, hogyan viselkednénk, hogy osztanánk be kapott időnket, ha megtudnánk, hogy egy bizonyos napon, egy nem is túl távoli időpontban véget ér az életünk. Vajon többet préselnénk-e ki magunkból, aktívabbakká válnánk-e? Jobban megbecsülnénk-e a nekünk maradt órákat, napokat, éveket?
S elnézem hosszan, homályos szemmel, Borús káprázat száll le reám. ...Tűnnek az évek... Megöregedtem... Egyedül lakom ócska szobán. S ím néha erős lépés zaja hallik, Jön egy daliás, ifjú legény, - "Te vagy? Mit adjak? Kávét-e? Kalácsot?" - Tip-top! Öregesen járom körül én. S míg sok vidám csínyjét, nagy küszködését Sorra beszéli, kacagva, vígan, - Reszketve, ijedten suttogom én el: - "Csak lassan, Csak lassan, okosan, Peti fiam!"
A világ nem minden tekintetben olyan, amilyennek szeretnénk - de ennek nem a tudomány az oka, hanem az a képességünk, hogy a valóságostól különbözőnek is el tudjuk képzelni.
Vannak emberek, akikre már nem is gondolunk, s egyszerre elénk állnak! Mintha csak látnád és hallanád őket... és ez ijesztő!
Éhezzük a jeleket és a bizonyosságot egyéni létezésünk univerzumban betöltött jelentőségére. Ebbéli vágyunk oly sóvár, hogy becsapjuk magunkat és másokat egyaránt, és szent képeket vélünk felfedezni egy pirított sajtos szendvicsen vagy isteni intelmet látunk egy üstökösben.
A bizalom a legfőbb, ha illúziót akarsz kelteni, de a tökéletes illúzióhoz a hamis valóságnak olyan igaznak kell tűnnie, mint annak, amit elfed. Oda kell figyelni minden részletre. A legkisebb tökéletlenség, mint tű a léggömböt... kipukkasztja az illúziót.
Lázzal verő szivemnek vére forr, Mint boszorkány üstjében a bűvös víz. Gyúlt képzeletem mint meteor Fut át a világon és magával visz.
Valóság sose Ijeszt úgy, mint képzelt borzadály.
Minél gyöngébb a test, a képzelet Annál erősben működik.
A szép nőket meghagyom a fantáziátlan férfiak számára.
Sokan azt gondolják, hogy a képzelet csak arra jó, hogy az ember elmeneküljön a valóság elől, pedig a legtöbbször ahhoz kell, hogy jobban megértsük és átlássunk rajta.