Idézetek a kapcsolatról
Egy domináns ember érdekes módon nagyon hasonló, szintén uralkodni vágyó partnereket szokott kifogni. Az pedig, hogy az ember milyen személyiségszerkezettel bír, általában a bajban, a válsághelyzetekben szokott megmutatkozni. Mert a jóban könnyű jónak lenni! De a baj, a rossz mutatja meg, milyen is az ember valójában. Milyen vele együtt élni!
Igenis le lehet ülni és meg lehet beszélni egy kapcsolatot! Te! Figyelj! Eddig jól mentek a dolgok, párhuzamosan gondolkodtunk. De aztán lett egy pár fok eltérés, amit még némi alkalmazkodási készséggel ki lehet egyenesíteni. De ez a pár fok eltérés, ha nem kezelik, egy idő után olyan lesz, mint egy kinyitott olló. Ami az elején még csak egy kis távolság, a szárak végén már sok. És akkor abba lehet hagyni. Le lehet lépni.
A jó kapcsolat nálam azt jelenti, hogy tudok alkalmazkodni. De az öntörvényű embernél a dolgok úgy vannak, ahogyan ő akarja. És ez logikailag kizárja azt, hogy egy jó kapcsolatról beszéljünk.
Ha a férfi elvesz téged szerelemből, számíts rá, hogy a kezdeti lángolás előbb-utóbb átalakul. Nem leszel elérhetetlen, és ő sem lesz az számodra. Nem lehetünk szerelmesek egymásba mindennap - egy ágyban. Társak, barátok, férjek, feleségek, apák, anyák és szövetségesek, akár egy életen át is lehetünk, de szerelmesek nem.
Mindig azt éreztetted velem, hogy egy egész része vagyok. De már látom, hogy nem ez a lényeg. Két fél nem feltétlenül egy egész. (...) Az embernek önmagában is kerek egészet kell alkotnia ahhoz, hogy képes legyen a párkapcsolatra.
Az élet egy utazás... Lehet, hogy ugyanannál a megállónál szállunk fel, de más irányban megyünk tovább.
Belátom, nincs menekvés. Veled kell végigélnem - ha van még - hátralévő harminc vagy negyven évem, s ez nem beletörődés. Törvény, mit - félredobván hűlt viszonyok receptjét - létezésed szabott rám, kenyérhéj vagy, mit éhes vándor szorít a zsebben: kevés és íze-veszett - de nélkülözhetetlen.
Aki ismer, az rád néz és tudja. Tudja, ha fáj, hogy szétszakadtál legbelül, tudja minden szó nélkül, ha nem, és azt is, hogy mikor rejted több kilónyi festék mögé az arcodat. Hogy mikor takargatsz valamit, vagy épp rejted el magad úgy, hogy még véletlenül se jöjjön rá senki sem arra, hogy baj van. Méghozzá nagy. De azt nem kell mindenkinek tudnia. Miért is kellene. Úgysem tudnának mit kezdeni vele, hiszen neked kell megoldanod, talpra állnod, meg minden. Nekik úgyis csak egy hiszti lesz a sok közül. Miért is lenne más. Közben meg nem az. Köze nincs a hisztihez. De ezt csak az ismerheti, aki benned van. Akit beengedtél, és nem az előszobában váratsz. Belőlük meg kevés van.
Egy pillantással mindent el lehet mondani, és később le is lehet tagadni, hiszen egy pillantást nem ismételhetünk meg szó szerint.
Annyian lépnek fel és le az ember életének színpadán! Százezrével! Nyitva kell hagyni az ajtót, hogy bejöhessenek! De el is kell engedni őket!
Olyan érzés volt, mint a régi szép időkben, de közénk állt és elválasztott minket egy nagy kupac, a kimondatlan minden, amit magunk közé, a szőnyeg alá söpörtünk, s olyan magasra tornyosult, hogy már szinte az arcát nem láttam tőle.
Az életben nem lehet mindennek megfelelni, és mindenkivel jóban lenni, de az sem jó, ha mindig álmainkban próbáljuk megközelíteni azokat, akik fontosak nekünk.
Ezel - Bosszú mindhalálig c. film
Szerinted mi alakítja az életet? A véletlenek és egyéb történések sorozata valahogy csak összeáll. Az emberek élete valahogy kölcsönhatásba kerül egymással, és szerinted az egész ok és okozat nélkül történik? Ha nem lenne semmi oka, mi értelme lenne! Szerinted miért történik bármi is? Eredménye, utóhatása és következménye van minden egyes találkozásnak.
A teljes élet nem egyenlő azzal, hogy van férfi az életemben. Sokkal inkább azt jelenti, hogy elégedett vagy az életeddel, önmagaddal.
Vonzódunk azokhoz, akiket ismerősnek, megismerhetőnek, megérthetőnek, kiismerhetőnek tartunk.
Facebook
Pinterest