Idézetek a kapcsolatról
Igazi ajándék, ha az embernek van valakije, akit szerethet.
Ha teheted, szolgálj más embereket, más érző lényeket. Ha nem, legalább attól tartózkodj, hogy kárt okozz nekik. Azt hiszem, ez tekinthető egész filozófiám alapjának.
Pénzzel és tárgyakkal (...) nem lehet megváltani azt az időt, amit két ember adhat egymásnak az életéből.
Időzavarban nem lehet erős kapcsolatokat építeni. Egy kapcsolat értéke is lemérhető azon, hogy a partnerek mennyi időt szánnak egymásra az életükből, mennyit törődnek egymással. Néha az is elég, ha csak együtt vannak csöndben. Kosztolányi írja egyik versében egy vonaton utazó nemzetközi társaságról: "Csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyarul hallgatok, ők svédül." Nagyon okos. Ugyanis olyan hallgatás is van férfi és nő között, ami nem ér össze. Az nem számít időnek. Alapvetően lényeges, hogy együtt hallgatnak-e, vagy külön-külön.
Egy kapcsolat erejét, gyengéjét nem az mutatja meg, hogy mennyire rángatják, hanem hogy mekkora rángatás nem képes elszakítani.
Naprendszerünk ideális példája a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszernek. Egyik bolygó sem akarja átvenni a Nap szerepét, mindegyikük hűséges marad önmaga természetéhez, mégis tökéletes összhangban működik a többiekkel. Egyiküknek sem kell áldozatokat hozni, nem kell megtagadnia önmagát, nem kell felemás eredménnyel kecsegtető kompromisszumokba belemenniük. Mindegyikük éppen olyan, amilyen. És az emberi kapcsolatok is éppen ilyen harmonikusak lehetnek.
Minden ember más világ, más világrend. És sohasem önmagunk felett ítélkezünk, ami kötelességünk volna, hanem egymás felett, amihez nincs jogunk.
Mint minden igazán fontos dolog, a személyes kapcsolatok is nagyon boldoggá tehetnek minket, amikor jól működnek, és nagyon boldogtalanná, amikor nem. Az emberek környezetünk legrugalmasabb, legváltozékonyabb részét képviselik. Ugyanaz az ember csodálatossá teheti a reggelünket és rémessé az esténket. Mivel annyira függünk mások szeretetétől és elismerésétől, érzékenyek vagyunk arra, hogyan bánnak velünk.
Amikor egy másik emberrel találkozol, emlékezz rá, hogy ez egy szent találkozás. Ahogyan a másikat látod, úgy fogod látni saját magadat is. Ahogyan bánsz vele, úgy fogsz magaddal bánni. Sose felejtsd el ezt, mert benne megtalálod vagy elveszíted magad.
Bármikor, amikor úgy döntünk, hogy egy helyzetben meglátjuk a szeretetet, akkor előrehaladunk - főleg azért, mert nem tudjuk az embereket egyszerre szeretni és neheztelni rájuk!
Ha úgy döntesz, hogy együtt élsz valakivel, támogassátok egymást! Ha nem tudod a partneredet támogatni, ideje megvizsgálnod, hogy miért vagytok még mindig együtt.
Olyan embereket vonzunk magunk köré, akik hasonlóan éreznek, mint mi. Amikor nyugodtnak érezzük magunkat, akkor nyugodt embereket és nyugodtabb szituációkat vonzunk magunkhoz.
Technika. (...) Úgy tartja össze az embereket, hogy hagyja őket elszakadni egymástól.
Néhány embert el kell kerülni. Néha meg kell állnod a helyed és küzdened kell. (...) Ha azzal próbálkozol, hogy mindenki kedvére tegyél, teljesen kifáraszthatod magad, és a végén mégsem szeretnek meg, és már azt sem fogod tudni, ki is vagy valójában!
Ha egy kapcsolat nincs lezárva, nem beszéltétek meg a dolgokat, akkor csak abbahagytátok, de nem zártátok le! Valaminek a görcsös életben tartása. Valaminek, ami halott! Ami megdöglött! Arra vágysz, hogy majd összefuttok. Vagy ez valamiféle bosszú? Hogy lásson téged? Így, ahogy kinézel? Hogy tessék? Ezt csináltad velem! Ez lett belőlem! Vagy valami illúzió fenntartása? Hiszen még mindig itt van mellettem.
Facebook
Pinterest