Idézetek a kapcsolatról
Ahogy idősebbek leszünk, talán mi, emberek se hiányolunk annyira másokat. Talán ennyit tesz felnőttnek lenni - inkább arra összpontosítunk, amink van, nem pedig arra, amink nincs.
Kezdetben minden párkapcsolatban vannak nehézségek. (...) Nem úgy működik, mint a kirakós játék darabkái. A kapcsolatokban előbb változtatni kell az apró részleteken, hogy aztán passzoljanak az egészhez.
Ha én elmondom, hogy mennyire gyönyörű vagy, akkor neked is tenned kell valamit. Éreztetned kell, hogy férfi vagyok, nem bánhatsz velem úgy, mint egy lelkes hódolóval. Vagy szerelmesek vagyunk, társak, és kölcsönösen támogatjuk egymást, vagy nincs értelme az egésznek.
Minden kapcsolatomban betegesen üldözési mániás voltam, és azzal kergettem el az embereket magam mellől, hogy folyamatosan azt lestem, mikor és hogyan vernek át vagy csapnak be, hiszen engem úgysem lehet szeretni. Aztán meg elhitettem magammal, hogy jó nekem egyedül, közben meg minden este zokogva aludtam el.
Egy veszekedésnél legalább tudja az ember, hogy mi történik. Vagy van róla valami fogalma. A csend...az bármi lehet. Egyszerűen... rohadtul hangos!
Úgy látom, hogy kevés dolog ad olyan önbizalmat valakinek, mint a klasszikus műveltség. Egy önbizalom nélküli ember képtelen a függetlenségre, a partneredtől való függés viszont mindig boldogtalansággal végződik.
A szálak ott húzódnak közöttünk. Közötted és köztem. Közte és közted. Nem látjuk, de vannak. Hol szorosabban, hol lazábban, de nem kérdés. Össze vagyunk kötve.
Nem hiheted azt, hogy nem vagy elég; ha valaki egy percre is ezt érezteti veled, menj tovább. Legyen erőd hozzá. Miért is maradnál valahol, ahol azt éreztetik veled, hogy kevesebb vagy? Az a gyenge emberek tulajdonsága. (...) Az, aki őszintén ismeri minden oldaladat, tudja, hogy tökéletelenül vagy tökéletes. Úgy akar az életébe, mert az apró tökéletlenségeiddel csalsz mosolyt az arcára.
Hogy miért ülök itt egyedül, nagyon elgondolkodtató. Minél jobban vigyázunk valakire, annál inkább elhagyható.
Gyakran azok a szálak, amiket a sors sző bele az életedbe, sokkal erősebbek, mint bármiféle családi kötelék.
Amíg falakkal bástyáztam körbe magam, ugyanolyan férfiakkal találkoztam. Ha gyáva vagy, akkor gyávákat kapsz!
Férj, a feleség és a haverok. A férjnek vannak jó tulajdonságai, szeret csillogni. A feleség hallgatag, de rövid, száraz mondataival lerombolja a hatást, amit drága hitvese kelt. Ezzel felsőbbrendűségét jelzi. A férj uralkodik magán, de szenved a megaláztatástól, így csírázik ki a gyűlölet.
- Sok olyan "vonzó" férfit ismer, aki visszautasítaná egy csinos nő felkínálkozását? Halvérű az ilyen. - Maga halvérűségnek hívja a komoly érzelem hiányát. - Pontosan. (Legalábbis abban az értelemben, amelyben maga "komolynak" gondolja.)
Néha (...) az ember túl fiatalon választ társat magának, aztán megváltozik, de a másik nem változik vele.
Bizalom és barátság, napfény és fehér házak, alig észrevehető árnyalatok, ó, érintetlen boldogságom, mely máris elillan, s az est mélabújában csak egy fiatal nő mosolya vagy egy megértő barát okos pillantása hoz megváltást.