Idézetek a kapcsolatról
A nemi viszony a háború oka és a béke célja... minden célzás kulcsa, minden titkos pislantás, minden ki nem mondott ajánlat s minden lopva vetett tekintet tartalma; mindennapi gondja-gondolatja a fiataloknak és gyakran az öregeknek is... folyton kész anyaga a tréfának, csak azért, mert a legmélyebb komolyság az alapja. Mert a világ pikantériája és tréfája, hogy...mindenkinek fő-főügye, mégis titkosan űzik... amelynek elérésével azt hisszük, hogy minden el van érve, elhibázásával pedig, hogy minden el van hibázva.
Ha igazságtalanul bántanak, s szomorú vagyok, fájjon valakinek az én szomorúságom, még mielőtt őt is éppígy megbántotta volna valaki. Ha csak azután érzi át az én bajom, akkor már elkésett nagyon, akkor hiányzik belőle az emberség sebessége. Ha örömöm van, örüljön annak valaki, még mielőtt őt is hasonló öröm érné. Ha csak azután örül, elkésett megint, hiányzik belőle a jóság sebessége. Azt hiszem, ez az a furcsa sebesség, aminek fokozásában illetékes az egész emberiség.
Egymást nem értjük meg, mert elsietjük a szavainkat. Véleményt mondunk, mikor még nincs is véleményünk. Válaszolunk, mielőtt megkérdeznének. Kérdezünk valamit, s nem várjuk meg a választ. Jól mondta Freud professzor: - Csuda, hogy drót nélkül telefonálhatunk, de még nagyobb csoda, hogy dróttal telefonálhatunk, és legnagyobb csoda, hogy két ember a puszta szó által megérti egymást.
A legtöbb férj így van ezzel. Hamar elsajátítják azt a képességet, miképp merülhetnek el a saját gondolataikban, miközben egyúttal arra is figyelnek, amiről éppen a feleségük csacsog. És ez utóbbi igen fontos, mert az embert bármelyik pillanatban tetemre hívhatják, mely esetben készen kell állnia arra, hogy képes legyen szóról szóra megismételni a legutoljára elhangzottakat. Járulékos - ám lényeges - készség továbbá az is, hogy a párbeszédből az ember automatikusan ki tudja szűrni az olyan árulkodó szerkezeteket, mint "és holnapra már le is tudják szállítani", vagy "így hát meghívtam őket vacsorára", vagy "és kékben is van, igazán kedvező áron".
Ahol a szociopaták nehézséget látnak, ott a normális emberek érzelmi kötődést. Családot, barátokat, szeretteket, és a legtöbbünk ezeket nehezen adja fel. Ők határoznak meg minket, ők tesznek azzá, akik vagyunk. Néha a körülöttünk lévők kiegészítenek minket.
Eszembe jutott egy régi vicc. Elmegy a fószer a pszichológushoz: "Doki, a fivérem megőrült! Azt képzeli önmagáról, hogy csirke!" Mire a doki: "Miért nem hozza be?" Erre a fószer: "Behoznám, de szükségem van a tojásokra." Nos, azt hiszem, mostanában valahogy így vélekedek a kapcsolatokról. Teljesen irracionálisak és őrültek és abszurdak, de folytatnunk kell őket, mert legtöbbünknek szüksége van a tojásokra.
A boldogsághoz csak egypár mondatot kell meggyőződéssel kimondani - de e mögött a pár mondat mögött rengeteg, kőkemény, átdolgozott óra van. Sok-sok fájdalommal, akár sírással.
Meghitt kapcsolat kialakítására csak két, önmagával békében élő ember lehet képes.
Intimitásra csak az képes, aki önmagával is bensőséges kapcsolatban van.
Szeretem magamat... és ez jó. Nagyon jó. De nem önmagában. Mert nem csak magamat szeretem. Téged szeretlek. Mély, igazi, önzetlen szeretettel, végtelen szerelemmel. Mert hozzád tartozom. És te hozzám. Mert te vagy én, és én vagyok te. Egyek vagyunk. Egy lélek. És így nem csak téged szeretlek. Hanem önmagamat is. Benned.
Párkeresőknek tanácsolnám, hogy figyeljék meg az esetleges jelöltjeiket, hogyan bánnak az állatokkal. Mennyire tudnak kutyául. S mennyire hallgatnak rájuk. Mennyire értik meg néma beszédüket. Jelzéseiket. Mennyire ismerik az érzéseiket, az üzeneteiket, ősi tisztaságukat, s az embertől tanult ravaszságaikat. Arra is figyeljenek, hogy ha valakinek rossz jellemű a kutyája, ahhoz nem szabad férjhez menni. Vagy azért, mert nem tudta megnevelni, sőt, talán rosszra nevelte, vagy azért, mert a kutya átvette gazdája jellemét. Köszönj el az ilyen embertől, s emlékül küldj egy csontot neki.
Csak az tud boldog párkapcsolatban élni, aki egyedül is képes boldog lenni. Aki maga nem tudja kormányozni az életét, annak a párkapcsolat csak függés lesz. Azért keresi a másik társaságát, mert a nélkül nem bír meglenni.
Gyengédség hiányában a férfi érdektelen.
Sosem adatik meg másodszor, hogy első benyomást kelts.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Nagyon kevés ember van, akit kedvelek. Mások kedvelése egy olyan illúzió, amelyet szükségképpen ápolgatnunk kell magunkban, ha a társadalmon belül kívánunk élni.
Facebook
Pinterest