Idézetek a kapcsolatról
Ha önfényedben élsz, hamar ellobbansz, és kapcsolataidat is elégeted.
Idegennek hinni veszedelmes dolog.
Vita - módszer mások tévedéseinek jóváhagyására.
Lehetséges, hogy te meg én egyek vagyunk. Ha azonban, ezt a te szavadra hiszem el, akkor a rabszolgád leszek, te pedig az uram és az effajta kapcsolat halálos.
Boldog voltam, és a boldogságomat terjesztettem magam körül. Az emberek örültek nekem, amikor látták, hogy jövök.
Az ember nem oszthatja meg valakivel az élete egyik szakaszát, ha nem ismeri el, hogy az egésznek csak akkor van értelme, ha hajlandó adni. A boldogságot nem lehet csak az ujjunk hegyével megérinteni. Az ember csak kétféle lehet: van, aki adni szeret, és van, aki kapni. Én először mindig adok, és csak utána várom el, hogy kapjak is valamit, de végképp keresztet vetettem az önzőkre, és túl bonyolultakra meg azokra, akiknek a szíve túl fösvény ahhoz, hogy megszerezzék a jogosultságot a vágyaikra meg a reményeikre.
A páros élet egyik alapvető feltétele a nagylelkűség.
Tudásod nem arra való, hogy katedrául rántsd magad alá. Ne másokat sérts meg vele.
Akármilyen szokatlanul néz is ki, bármennyi hülyeséget lobbant is a szememre, ő az a pasas, akit szeretek, minden összes hibáival együtt. És e nagyvonalúságomtól tisztára ellágyulok.
Nem teszem meg azt, ami a legkézenfekvőbb lenne: nem próbálok meg találkozni vele, mert nekem az kell, hogy ő keressen föl engem.
Nincs az embernek kedve beszélgetni, ha már semmi sem közös, ha a felek már nem kívánják megosztani sem ágyukat, sem gondolataikat, de még az ételüket sem.
Az élet már csak ilyen. Senki nem hall, senki nem lát, senki nem tud veled kapcsolatot teremteni.
Az emberek tudniillik nem szeretik a másságot, és ha egy ember, aki egyedül ül az asztalánál, fennhangon beszél és közben hadonászik, az kibillenti a többieket az egyensúlyukból.
Korát nem tudtam volna megállapítani. Nem volt öreg. Arca keskeny, finom vágású és teljesen ránctalan. De fiatal sem volt. Nem tudom meghatározni, miért, ez a szó egyáltalában nem fejezte ki őt. Inkább időtlen, jelenben lévő állandóság tükröződött róla. (...) Szavaim elől elsiklik a lényeg, amely őt megjeleníthetné. Hogyan fejezzem ki például szemének derűs, átható, ismerős, a szellem legmélyéről visszhangot idéző pillantását?! Egy másodpercig sem volt idegen, anélkül, hogy kapcsolatunk keletkezését és mibenlétét ismertem volna.
Az első nőnek, az első igazi nőnek, aki lenyűgözi a férfit..., az ilyen nőnek nem lehet vetélytársa.
Facebook
Pinterest