Idézetek a kapcsolatról
Olyan szerencsétlenül alakul minden kapcsolatom, mindig úgy viselkedek, mintha nem lenne szükségem a másikra, de közben belehalok, belehalok az érzéketlenségbe, nem érzek fájdalmat, sem izgalmat, még keserűséget sem.
Boldogságunkat és sikereinket csakis akkor bocsájtják meg, ha elég nagylelkűek vagyunk, hogy másokkal is megosszuk őket. De boldogok csak akkor lehetünk, ha nem sokat törődünk másokkal.
Igazunkat, őszinteségünket, gyötrelmeink egész súlyát csak halálunk után ismerik el. Amíg élünk, ügyünk eldöntetlen marad, kételkedésnél egyebet nem kaphatunk az emberektől.
Mások felett élni - ez az egyetlen módja annak, hogy minél többen lássanak és tiszteljenek bennünket.
Fiatalabb korunkban úgy gondoljuk, annyi nagy találkozás vár ránk még az életünk során, de lassan rájövünk, ez csak párszor fordulhat elő.
A legjobb barátnő olyan fogalom, amiből a legtöbb csaj soha nem nő ki. De kérdezzetek meg egy pasit, hogy ki a legjobb barátja. Erősen el kell gondolkoznia rajta. Nem fogja azonnal rávágni. Egy csaj viszont azonnal rávágná. Lehet, hogy a pasasnak egyetlen név se jutna eszébe, legalábbis a "legjobb barátról" nem. A nők számon tartják az efféle dolgokat. A férfiak nem. Ne kérdezzétek, miért.
Van úgy, hogy nem kell valakinek meghalnia ahhoz, hogy ne legyen többé része az életünknek.
Néha az erőseket is meg kellett védenie valakinek.
A közös érdekek néha megteremtenek emberi helyzeteket, amelyek hasonlítanak a barátságra.
Megmentettük egymás életét; ez olyan kapocs, ami mindig köztünk marad. A barátság elhalványulhat, de ott van az a kötelezettség, az a rettegésből, vérből és közösen átélt erőszakból kovácsolt tudat, ami sohasem tűnik el igazán.
Szeretnénk hinni, hogy amit csinálunk, nagyon fontos. Hogy az emberek lesik minden szavunkat. Hogy érdekli őket, amit gondolunk. Az igazság az, hogy már akkor szerencsés vagy, ha legalább néha valakit, bárkit kicsit fel tudsz vidítani. Ezután már csak az a kérdés, kiket engedsz be az életedbe.
Létezik egy olyan pillanat, amikor kettesben maradunk egy férfival, és ennek mindketten tudatára ébredünk. Ketten együtt, ez mindig lehetőségeket rejt magában. Belénk hasít egymás jelenléte.
A kapcsolatok sokkal zavarosabbak tudnak lenni, mint a szabályok, de a szabályok soha nem fognak választ adni a szív fontos kérdéseire.
A valódi emberek megérdemlik, hogy válaszoljunk nekik.
Csak a rossz könyvekben él két különálló tábor, csak ott nem érintkeznek egymással. A valóságban minden összefonódik. Csak a reménytelen senkik játsszák mindig ugyanazt a szerepet az életben, foglalják el mindig ugyanazt a helyet a társadalomban, vagyis azok mindig egyformák.