Idézetek a kapcsolatról
Üdvözlöm házamban! (...) Lépjen be szabadon, távozzék békében, és hagyjon nálunk valamit a boldogságból, amit hozott!
Az vagytok ti, amivel legsilányabbjaitok és leggyengébbjeitek szembeállítanak benneteket.
Borisz Leonyidovics Paszternak
Az igazi kapcsolatokat az alávetettség jellemzi, még akkor is, ha döntéseitek nem igazán hasznosak vagy előrevivők. (...) Az alávetettség nem a tekintélyről szól, és nem is az engedelmességről; ennek teljes mértékben a szeretetből és tiszteletből származó kapcsolatok jelentik a lényegét.
Mert minden érték, amit az életben találhatunk, azokból a kapcsolatokból fakad, amiket a körülöttünk lévőkkel alakítunk ki. Mert nincs semmi olyan anyagi dolog, ami felérhetne a szeretet és a barátság megfoghatatlan kincsével.
A felebaráti szeretet az élő energiának az a legmagasabb rendű alakja, amely betölti az ember szívét, és kiáradni, adakozni törekszik.
Borisz Leonyidovics Paszternak
A nyájösztön a tehetetlenség menedéke.
Borisz Leonyidovics Paszternak
Ha már a fekélyig a gyomrára ment egy ártalmas személy, azért fohászkodjék, hogy vele essen meg mindaz, amit magának kívánt. Ha még ennyire se bosszúálló alkat, akkor óhajtsa az illető elmeállapotának, sorsának higiénikusabbra fordulását. Ez azért szokott hatni, mert a mentálisan egészséges, kiegyensúlyozott ember nem fondorkodik gyűlölséggel.
Képes vagyok szeretni és tisztelni azt az embert, akit nem kedvelek.
A nyomorúság mostoha anya, de az embereket édestestvérekké teszi.
A veszély közelebb hozza egymáshoz az embert.
Ugyanúgy nem tudod a bizalmat megjátszani, mint ahogy nem tudod az alázatot "csinálni". Az vagy van, vagy nincs. A bizalom egy olyan kapcsolat gyümölcse, amelyben tudod, hogy szeretnek téged. Mivel te nem tudod, hogy szeretlek, nem tudsz bízni bennem.
A hálát meg kell előzni. Egyenlő partnerként kezelni azt, aki kényünk-kedvünkre kiszolgáltatott: ez az igazi ajándék, ezt adjuk igazán, ez az, ami tőlünk függ, ez az, ami külön értékké teszi az egyébként természeteset.
Nincs a világon rosszabb, mint várni, meg szaladni valaki után.
Búcsúcsókot inthetsz családnak és barátoknak és jöhetnek mérföldek közétek, de mindig magaddal hordozod őket a szívedben, az elmédben, (...) mert nem csupán élsz egy világban, de egy világ él tebenned.
Azt hiszem, hogy mivel a legtöbb sebet a kapcsolatainkon keresztül szerezzük, ugyanez elmondható a gyógyulásukról is, és tudom, hogy a megbocsátást a kívülállók ritkán képesek megérteni.