Idézetek a jóságról
Ha elindulunk felfelé az erkölcsi létrán, igencsak magányossá válhatunk, mire felérünk a tetejére.
Mi más a bölcsesség, mint a tudás, amivel megkülönbözteted a jót a rossztól, ami segít felismerni, hogy hogyan cselekedj helyesen.
Az emberek alapjában véve jók, csak néha vannak rossz napjaik.
Ha úgy érzed, hogy a világ eltaszít, lehet, hogy örökre kiirtod magadból az emberiesség minden maradványát.
Az irgalom az a szánalom, amit valaki más balszerencséje miatt érzünk. Az irgalom kényszerít minket, hogy enyhítsünk ezen a balszerencsén. Az irgalom a jótékonyság gyereke, és a méltányosság nővére, és mindkettő olyan láthatatlan kapocs, ami az emberek között létezik. Az irgalom önkéntes, mert a szenvedés önkéntelen.
Akkor is mutass irgalmat (...), ha neked senki sem irgalmazott.
Az igazi erő a kedvességben rejlik. Akik kedvesek másokkal, mindig megtalálják a helyüket az életben.
Mindig fel lehet ismerni azokat az embereket, akik másokért élnek - mások riadt arckifejezéséből.
Az életben a legnehezebb választás nem az, hogy mi a helyes és mi a helytelen, hanem az, hogy mi a helyes és mi a még helyesebb.
Szépség és cselekvés egy és ugyanaz legyen.
Egyetlen erkölcsös cselekedet sem ugyanolyan erkölcsös egy barátunk vagy egy ellenségünk szemszögéből, mint a miénkből.
Senkitől ne végy el semmit - magadtól sem - csak ha valami jobbat adsz érte.
Aki sosem próbálta a rosszat, annak a jót ismerni lehetetlen.
Mit lehet mondani, cudar egy világ vesz minket körül (...). De ez még nem ok arra, hogy mi mind cudarok legyünk. Jónak kell lenni.
Még csak kezdő vagyok a jóságban, igaz; de néha a kezdők látnak a legtovább.