Idézetek a jóságról
Nem feltétlenül azok miatt a jótétemények miatt szeretjük embertársainkat, amelyeket ők tettek velünk, inkább azok miatt, amelyeket mi tettünk velük.
A világ egy nagy szívességbank. Lehet kivenni ebből a bankból, de rakni is kell bele.
A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert az középút a két véglet: a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között.
A tiszta lelkiismeret és a jóakarat. E kettő adja meg a szilárd horgonyt az élet viharaiban, s szolgál legelső feltételül az igazán kielégítő cselekvéshez. S e tényezők egyúttal a leghatékonyabb védelmet is jelentik a gyötrő megbánás kínjai ellen.
Az erkölcstelenség ott kezdődik, amikor megvan a szándék, hogy a megszólítottat megcsalják, helytelen elképzeléseket idézzenek elő benne.
Egy pillanatra se gondold, hogy a gonosz nincs jelen mindenhol.
Aki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: aki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is üdül.
Nem szabad kategóriák szerint megítélni, ki a felebarátom és ki nem az. Legyél annak a fivérednek vagy nővérednek a felebarátja, akit nehézségben látsz!
Először jót akarok cselekedni és utána próbálom profitábilissá tenni. És a sorrend nagyon fontos!
Ha valaki szimpátiával, jóakarattal és bizalommal fordul felénk, az egyszerűen jót tesz nekünk. Áram indul ki belőle, mely erőt ad, növeli önbizalmunkat és biztonságunkat. Megfordítva is igaz.
A jóság, az olyan valami, mint egy nagy ásványvíz, minden ellen jó. A publikum már hallott róla. Vannak világcikkek, amik időnként feledésbe mennek. Ilyenkor jön a reklám, ami felrázza a publikum érdeklődését. "Ön rosszul alszik? Gondok kínozzák? Ön sápadt, rendetlenül emészt, fogyasztja életerejét? A mentség közel van önhöz: szedje a világszerte elismert, bevált, milliók által eredményesen szedett kitűnő életelixírt, a Jóságot. Kapható eredeti csomagolásban minden nagyobb felekezetnél, továbbá jobb könyvkereskedésekben és a forrásnál."
Ha a történelem bármelyik pillanatát felidézzük, azt látjuk, nehéz, "már-már lehetetlen" tisztességesnek maradni.
Egy igazi hős sem tudja magáról, hogy hős.
Azt mondják, a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve, és tudom, hogy ez igaz. Keserű tapasztalatból tudom. Csak azt nem tudom, mért - mért van az, hogy ha az ember megpróbál jót tenni, az olyan gyakran rosszra vezet?
Facebook
Pinterest