Idézetek a jóságról
A legjobb, a legkiforrottabb etikai világnézet sem vezet el az ideális befejezettséghez, mindig csak az irányt mutathatja meg, amelyben a célt keresnünk kell. Aki erre nincs figyelemmel, könnyen abba a veszélybe kerülhet, hogy vagy elveszíti a bátorságát, vagy pedig elkezd kételkedni az etika értékében, és ezáltal, éppen mert becsületes akar lenni önmagával szemben, még az etika elleni támadásra is kényszerülhet.
Énünk legjobb részét úgy fedezhetjük fel, ha nagylelkűek vagyunk nagy szenvedés és veszteség közepette is.
Adni annyi, mint a legmagasabb szinten élni.
A morálnak nincs mértékegysége, azt nem méricskéljük.
A szív az, ami a jót a kiválótól elválasztja.
A legnagyobb jót akkor teszed a másik emberrel, ha nem pusztán a saját gazdagságodat osztod meg vele, hanem feltárod előtte az övét.
Az emberek nem rosszak ingyen, csak úgy a rosszaság szeretetéből.
A rossz szív még a legszebb arcot is úgy elrútítja, hogy rosszabb lesz, mintha csúnya volna.
Nem te szeretsz igazán, aki ad, hanem a koldus, aki elfogad. Lehet, hogy te csak egy szerepet játszol magad és Isten előtt - ő meg hálás, hogy ehet.
Olyan szívességet nem lehet elfogadni, ami veszélybe sodorhat másokat.
Az az etika a legértékesebb, amelyik a gyakorlati életben a leghosszabb ideig beválik; éppúgy, mint a tudományban is mindig az az elmélet részesül előnyben, amely legjobban megfelel a tapasztalatnak.
Az ember alapvető erényét nem az állatvilágbeli párhuzamok bizonyítják, hanem éppen az, hogy nincsenek meggyőző állati párhuzamok. Nem az ember nagyon is gyakori bűnei szorulnak magyarázatra, hanem eseti erényei.
Mindenkiben ott van a gonoszság, de ugyanúgy ott van a jóság is. És emiatt a jó miatt érdemes élni.
Ha csak egy embert, egy lelket megmentesz, már nem éltél hiába.
Nem az a fontos, hogy szép vagy csúnya a kiskutya, hanem az, hogy szeresse őt a fogékony életkorban levő gyerek, gondoskodjon róla. Ettől később talán az öregekkel, a betegekkel, a szegényekkel és minden rászorulóval szemben irgalmat fog gyakorolni.
Facebook
Pinterest