Idézetek a halálról
Minden küzdelem lecsöndesül, minden vágy kihűl, minden gondolat elpihen; az idő biztosan elhozza a havat először fejünkre aztán szivünkre s végre sirunkra, sőt legvégre befedi még emlékünket is.
Száraz levelet hullat a gesztenyefa végrendelkezik.
Nincs abban semmi szentségtörés, ha a halált az élet részeként kezeljük. Az sem szentségtörő, ha nem sírunk egy temetésen. Vagy az, ha nyitva a koporsó, hogy meg lehessen nézni a halottat. Nincs szentségtörés a torban, nincs szentségtörés a temetés utáni nevetésben. Nincs szentségtörés abban sem, ha az özvegy vagy a gyászoló unoka nem visel feketét. A gyász nem néma. A gyász pontosan ugyanannyira sokféle, mint az élet vagy a halál. A gyász ordíthat, sírhat, nevethet, kiabálhat, de még poénkodhat is. És örülhet is annak, hogy élt az a valaki velünk, és szerethettük addig, amíg az élet ezt szabta ki.
Nem vagyok semmilyen vallásnak a híve. (...) Toleráns módon viszonyulok hozzájuk, de egyik sem tudott meggyőzni. (...) Így, ezzel a tudattal nehezebb feldolgozni azt a problémát, hogy az ember élete véges. És hát azért ez a kérdés foglalkoztat elsősorban és minden más kérdés előtt.
Nem félek a haláltól. Valószínűleg akkor megy el az ember, ha nincs rá szükség, amikor már nincs miért élnie.
Nincs időhöz kötve, hogy egyszer azt mondja a szervezet: elég volt. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.
Halálodban nincs hazugság, mindenki úgy hal meg, ahogy élt.
A halál témája foglalkoztat bennünket leginkább mindenszentek ünnepén és másnap, halottak napján is. Ám minél többet elmélkedünk felette, annál sűrűbb köd fedi el előlünk a nagy titkot.
Ami a születés és a halál körül játszódik, az mind misztérium.
Az ember nem tudja, mi az, hogy élni, amíg szembe nem kerül a halál kockázatával.
Valamennyien meghalunk, de némelyek úgy élnek, mintha csak e célból születtek volna.
Az ember megszületik és meghal. Tehát elvileg van egy idő, amihez köti a létezést, de ez nem fáj, mert az a része sem fájt, amíg nem születtem meg. Tehát körülbelül ugyanerre számítok utána is.
Miért éppen az hal meg, aki a legjobban akar élni, és a leginkább megérdemelné, hogy éljen, és akik megérdemelnék a halált, azok élnek tovább? Mi értelme ennek?
The Expendables - A Feláldozhatók c. film
A sírbolt fontosabb, mint a lakóház, hiszen az ember akármilyen sokáig él, sokkal rövidebb ideig él ezen a világon, mint a másikon. És bolond ember az, aki jobban törődik az ideiglenes lakhellyel, mint a véglegessel.
A halál egy nagy száj, ami lenyel.