Idézetek a felfogásról
- Én soha nem akarok felnőtt nő lenni! Úgy fáj. - Tudod, soha nem növünk fel igazán. Ott él egy kislány minden nőben, ahogy minden kislányban ott él egy nő. És ne félj a fájdalomtól. Az is az élet része. A fájdalomhoz viszonyítjuk a boldogságot, mint a völgyekhez a hegycsúcsokat. Nélkülük a világ unalmas és egysíkú volna.
Aki nézelődik, visszavonul önmagába, saját belső zenéje veszi körül. Menedéket épít önmagának, néha pedig felemelkedik, hogy a távolból figyelhessen.
A szemlélődésnek számos aspektusa van: amikor másokat figyelsz, te magad kissé magasabb rendű, távoli kívülálló vagy. Ha felülről nézed a dolgokat, rájössz, hogy aki veled üvöltözik, valójában az apjára vagy az anyjára haragszik, te csak véletlenül kerültél az útjába.
A természetben nincs rút, csak a jellem; De bármilyen szép: rút, aki galád. Az erény - szép; míg, a szépség, ha olcsó Jellem köntöse: csak festett koporsó.
Nem kellene úgy tennünk, mintha csak az értelem által értenénk meg a világot. Az értelem ítélete az igazságnak csak egy része.
Lemondani valamiről csak akkor lehetséges, ha a le nem mondás még a lemondásnál is kellemetlenebb érzést okoz.
Elmondok mindent, ami fáj. - Felírom, hogy el ne felejtsem, a kútágasra, a hodályfalra, hogy nagyon sokat szenvedtem... Isten ítél majd, s a szivéből bűneimre bocsánat lobban, s vagy kapus leszek a mennyekben, vagy pallér majd a pokolban.
E szókat, mint ösztön és érzelem, alantasságokként emlegetik, holott csak szándék vagy tett lehet alantas és szégyenletes.
Legyen férfi vagy nő, ki ideákat üldöz, útjában mindig ellenség áll.
A háborúban bármelyik fél is hívja magát győztesnek, nincsenek győztesek. Mindenki vesztes.
A művészek úgy festenek, ahogy ők látják a világot.
A Színes Szemüvegek Boltjában megkérdezi a boltos: - Mit akar látni? - Az ember azt feleli: - Londont. - Vagy azt mondja: - A Marikát. - Vagy azt mondja: - Az ajtót. - A boltos már megy is, kihúz egy nagy fiókot, abban ezer szemüveg van, és minden szemüveghez egy cédula: ezzel Londont kell nézni ezzel Kínát ezzel a Marikát ezzel Amerikát ezzel a kisebb gyerekeket ezzel a nagyobb gyerekeket ezzel a csomagokat ezzel a vonatokat ezzel a hímezést ezzel a hámozást ezzel a hegyet ezzel a legyet ezzel a csokoládét ezzel a csalamádét ezzel az ajtót. A boltos kiveszi a fiókból a szemüveget, odaadja, és az ember nézheti, amit akar.
Az ég csak olyan mértékig nyitott, amilyen a látószögünk.
Vannak dolgok, amelyek változatlanok, és nem számít, honnan nézzük őket, mert mindig ugyanazok - és minden ember számára értékesek. Ilyen a szerelem, például.
A cselekvő ember mindig lelkiismeretlen, csupáncsak a szemlélődőnek van lelkiismerete.