Idézetek a felfogásról
Néhány tökéletes, boldog hónap többet ér, mint akárhány unalmas, szürke év.
Nem jó az ember arányérzéke, ha túlságosan közel vannak a dolgok.
Kegyetlenség: emberi szív, Féltékenység: emberi kép, Terror: istenember-alak, Titok: emberi öltözék.
Szóval a dolgok nem azért mennek jól, mert valaki szent vagy jó. A dolgok azért mennek jól, mert valaki jóra fordítja a menetüket.
Apám mindig azt mondta, hogy ha valami nehézségem támad, nézzek körül, és meglátom, hogy mindenki másnak vannak gondjai, amit ők ugyanolyan komolynak éreznek, mint én a magamét.
Van, hogy a segítő valóban segít, és van, hogy léte rászorulót teremt.
Ami egy adott időpillanatban segít, lehet, hogy egy következő pillanatban hátráltat.
A természet nem jó és nem rossz, csak van. A levél nem jó a fán, és nem rossz, ha lehullik, hanem van. Hogy jó vagy rossz, azt mi tesszük hozzá, a magunk szempontjai és gondolatvilága szerint.
Semmi sem áll csak úgy, önmagában a világban. A legnagyobb kínok közé keveredik a nevetés, a vigasz, a hit, a fény, a szeretet. Minden fényben ott az árnyék, az árnyékban a fény.
Ha az ember csak az egyik oldalát nézi a dolgoknak, akkor csak az egyik oldalt látja (...). De minden tökéletesen a helyére kerül, ha a fejében el tudja dönteni, hogy mi a valóság, és mi az illúzió.
Senki sohasem látja magát úgy, ahogyan mások látják őt.
A zsenit és az őrültet csak egy hajszál választja el.
Tudja, az embernek a vérébe ivódik, hogy a dolgokat inkább a színpadi díszlet nézőpontjából közelítse meg, mintsem a valóság felől.
Arra tanítottak, hogy mindenki tudja a különbséget a jó és rossz között. Most azonban magam sem tudom, hogy van-e különbség.
Mert ha az egyik dolgot megvilágítom, a másikat nem látom. És olyan gyakran előfordul, hogy az ember a rosszat helyezi megvilágításba, bár nehéz eldönteni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történik-e
Facebook
Pinterest