Idézetek a félelemről
Fiatalon attól fél az ember, hogy ostobának nézik, éretten attól, nehogy az legyen.
Az a gyáva, aki fél és elmenekül; az, aki fél, de nem menekül el, még nem gyáva.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Valójában sosem félek. Talán csak nagyon ritkán, soklábú lényektől. Véleményem szerint ugyanis csak a halott pók a jó pók, és a nők jogai fabatkát sem érnek, ha nem kérhetnek meg egy férfit, hogy tapossa el ezeket a lényeket.
A félelem nem hat mindenkire, de jobban összekovácsolja az emberek bizonyos csoportját, mint bármi más.
Nap mint nap félünk felszállni a repülőgépre, hiába biztonságosabb, mint az autó, ami a reptérre visz. A félelem nem racionális, éppen ezért félünk az irracionális dolgoktól.
A félelem mélyebbre hatol, mint a penge.
Amióta egyik orcámon megütöttek, mindkét kezem a másikon tartom.
Vannak a rémületnek olyan szilaj pillanatai, amikor az ember nem a szokott hangján kezd kiabálni, hanem olyan iszonyú hangon, amilyet addig fel sem lehetett tételezni róla, és ez néha rendkívül félelmetes.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Nincs mitől félni, csak magától a félelemtől.
Soha többé nem fogok félni. Taposs meg, ha egyszer is észreveszed, hogy gyáva vagyok...
Megijedni sohasem szabad, de félni mindig tanácsos. Mert csak a hősök kiváltsága az, hogy sohasem félnek, de azután az életük fordulópontján halálosan megijednek.
Ha futunk a félelem elől, utolér, befog és ő használ minket: kihasznál és elhasznál. De ha szembefordulunk vele, akkor mi használjuk fel a félelmet, mint a sas a rázúduló vihart: szembefordul vele és fölébe emelkedik - éppen a vihar ereje segítségével. Minden legyőzött félelem felfelé emel!
Tulajdonképpen semmitől nem kellene úgy félnünk, mint a félelemtől. A félelem az alkotó, a teremtő erő ellentéte. Szűkíti az ember látóhatárát, valóságos és átvitt értelemben egyaránt. Szétszórttá, esetleg széthasítottá teszi az egyéniséget. Elzsibbaszt, esetleg megbénít teljesen.
A félelem legyőzéséhez öleld magadhoz a félelmet!
Nem a magas helyektől félek, hanem attól, hogy leesek.