Seth Godin

Egy olyan világban, ahol túl nagy a választék és túl kevés az idő, nyilvánvaló reakciónk, hogy csak szimplán semmibe vesszük az átlagos cuccokat.

Vannak dolgok, amik csupán azért igazak, mert hiszünk bennük.

Azt hisszük el, amit el akarunk hinni, és amit elhiszünk, az önmagát beteljesítő jóslattá válik.

Az emberek általában nem tudnak szembenézni a színtiszta igazsággal, ezért szeretik jobban a sztorik által közvetített hihetőbb és élhetőbb hazugságokat.

Az emberek nem azt veszik meg, amire feltétlenül szükségük van, hanem azt, amire vágynak. Az emberi szükségletek gyakorlatiak és objektívek, a vágyak viszont irracionálisak és személyre szabottak.

A média és a közvélemény örömmel kap fel olyan bulvártémákat, mint egy kútba esett kisgyerek, vagy egy vicces árverés az eBayen. Vannak tények, amik elterjednek, míg mások, bár fontosabbak és sürgősebbek lennének, elsikkadnak. Ha a marketingesek jobb történeteket tudnának kitalálni igazán fontos dolgokkal kapcsolatban - például hogyan juttathatnánk gyógyszert a nélkülözőknek, hová kellene békefenntartókat küldenünk -, abból mindannyian profitálnánk.

Ha egy cég valamit megváltoztat, versenytársai is lépésre kényszerülnek.

A sikeres vállalkozások különleges terméket árusítanak hatásos történettel körítve. Ez sokkal jövedelmezőbb, mint azt tenni, mint a többiek, csak valamivel jobban.

A voks nem a jelöltet jellemzi, hanem a szavazót.

Világképünk hiedelmeink, előítéleteink összessége, nem pedig értékítélet arról, kik vagyunk.

A világkép olyan szemüveg, amin keresztül az emberek a döntéshozatali helyzeteket tanulmányozzák.

Egy hasznos megoldást gyakran azért tart sokáig átültetni a gyakorlatba, mert a változástól való félelem nagyobb, mint a fennálló szituáció kellemetlensége. Más szóval: az emberek inkább megvárják, hogy szívrohamot kapjanak vagy cukorbetegek legyenek, mint hogy időben diétázni kezdjenek.

Az ötleteknek élettér kell. Hatástalan a gondolat, amit egy füzetbe skiccelünk fel, ha nem olvassa senki. Ahogyan egy vírusnak, úgy az ötletnek is kell egy hordozó: az emberi agy.

Ha azt várjuk, hogy valami bekövetkezzen, az agyunk gondoskodik róla, hogy így legyen. Ezért kapjuk szinte mindig azt, amit elvárunk.

A tévhit nem más, mint azonnali ítéleten alapuló elhibázott következtetés (...). Így jön létre a babona és az előítélet is.