Idézetek a fejlődésről
Megtanultam, hogy a jó szándékra nem érdemes építeni.
Nagyon kevés ember mondhatja el azt magáról, hogy nincs útközben. Persze, vannak megállapodott emberek, akiknek az élete nagyjából egyformán, különösebb események nélkül zajlik, de szerintem még ők is úton vannak, mert nem lehet tudni, mit hoz a holnap.
Akár pozitív, akár negatív kritikát kapok, egyikkel se igazán tudok mit kezdeni, ha nincsenek észérvek, nincs felépítve a dolog. Ezekből tanulni nem igazán lehet, az egész abszolút megfoghatatlan marad.
Mindenki meg tud változni, ha akar. Nincs megszabva, hogy mit vetkőzünk le és mit szerzünk meg. Másra csak a saját életünkkel tudunk hatni, azzal, ahogy és amit cselekszünk.
Ha nem tudjuk lerakni a múltat, akkor se jelenünk, se jövőnk nincs.
A legizgalmasabb figurák azok, akiknek a hibáiból magunk is tanulhatunk.
Ha valaki az egész életét a négy fal között és a komfortzónájában tölti, akkor abból nem lesz semmi. Ha állandóan a napi rutint követed, akkor nyilván nem lobban fel a láng. Sok élményt és tapasztalatot kell gyűjtened az életben ahhoz, hogy inspirálódhass. Muszáj mindig menned. Ha csak a tengerparton ülsz, az nem elég.
Az ember elsősorban a saját bukásaiból, csalódásaiból tanulja a legtöbbet. Ettől még persze hajlamos vagyok ugyanazokat a hibákat többször elkövetni.
Az ember nem változtatható, az ember változik, ha akar.
A bukásokból és csalódásokból tanultam a legtöbbet, illetve abból, hogy miként álltam talpra ezekből a vesztes helyzetekből. A sikerek is tanítanak, de a bukások szerintem sokkal inkább.
Mindig fejlődik az ember, mindig lehet új dolgokat tanulni.
Korábban mindig féltem a kudarctól, attól, hogy valami nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elterveztem. És ezt sikerült kiiktatni, mert a kudarcból egyelőre mindig sokkal többet sikerül tanulnom, mint a győzelmekből.
Semmilyen hibát nem szabad elkövetni. Mondom ezt úgy, hogy persze én is és mindenki más is egyre-másra követjük el a hibákat. Nincs a világon olyan rendező, aki ne látná meg azonnal a saját hibáit. Ha kicsit is intelligens az ember, azonnal kiszúrja, mit rontott el. De pusztán a felismerés nem elég, egyáltalán nem jelenti azt, hogy legközelebb ne hibáznánk. Elég áldatlan állapot.
Minden jelentősebb változás nagyszabású tervekkel kezdődik.
Gyakran a legnehezebb napjaink hordozzák magukban a legértékesebb tanításokat.