Idézetek a fejlődésről
Amennyire lehet, mindenki (...) ismerje meg önmagát, céljait és reális lehetőségeit. Próbálja ki magát, és minél több emberi kapcsolatra és emberismeretre tegyen szert. Sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb lesz majd, jobban élvezi az életét, ha kialakul ez a sokoldalú készség és nemcsak szűk látókörű "szakbarbár" marad.
Egy napot kirándulással tölteni akkor is jó, ha közben tudjuk, hogy egy profi futó ugyanezt a távot két óra alatt abszolválná. Magunk vagyunk a mérce, a teljesítmény öröme a miénk, és a mi testünk válik ettől egészségesebbé. Ugyanez a helyzet a rejtvényekkel is. Ne zavarjon senkit, hogy profi rejtvényfejtők némelyik rejtvényt, amin mi félórát töprengünk, percek alatt megoldanak. Azok foglalkozzanak a rejtvények Himalájáival, ettől még mi örülhetünk a saját teljesítményünknek.
Néha azért hullik szét minden, hogy valami sokkal jobb épülhessen a helyén.
Ha meg akarsz tanulni házat építeni, építs egy házat. Ne kérj segítséget senkitől, csak építs egy házat.
Tanulj a múltból, és lépj tovább! Nem akkor fullad meg az ember, ha beleesik a vízbe, hanem akkor, ha benne is marad!
S nem érzéd-é eszméid közt az űrt, Mely minden létnek gátjaul vala.
A komfortzóna a kreativitás ellensége. A kilépés belőle megdolgoztatja az intuíciót. Cserébe új perspektívákat kapsz, és legyőzheted a félelmeidet.
Tökéletesség nem létezik, és őrületbe kergeted magad, ha mégis erre vágysz.
Szeretem a kihívásokat. Ha nincs semmi kihívás az életedben, és azt tehetsz, amit csak akarsz, akkor valószínűleg eljött a távozás ideje.
A nagy újítóknak kezdetben nincs sok társuk.
Ha tényleg meg akarom változtatni az életem, igazából a gondolataimmal kell kezdenem.
Az emberiség képes a változásra, ha az emberek közösen akarják.
Az emberek fejlődnek, és fontos, hogy ne hagyd abba a fejlődést, csak mert elérted a "felnőttkort".
Akit az evolúció követének választ, annak nagy árat kell fizetnie a kitüntetésért. Talán olyasmit kell tennie, ami szöges ellentétben áll addigi jellemével. Az életében beállt hirtelen változást nem csodának, inkább árulásnak érzi. Kegyetlenül hangzik, de a cél nem más, mint a létfenntartás, a túlélés.
Általában csak akkor jövünk rá, hogy képesek vagyunk változni, amikor rá vagyunk kényszerítve a változásra! Azért, mert kényelmesebbnek találjuk a régi problémákat, mint az új megoldásokat.
Facebook
Pinterest