Idézetek a fejlődésről
Már ahhoz is nagyon gyorsan kell futnunk, hogy egy helyben maradjunk.
Nem maguk a tapasztalatok azok, amiktől bölcsek leszünk, hanem a megtapasztalt eseményekre adott reakcióinktól leszünk bölcsek; és ezek segítenek egésszé válni, hozzák meg a bölcsességet és önazonosságot.
A tévedések a kreatív folyamat részei, és a tanulás elengedhetetlen velejárói.
Túl hamar ítélünk bizonyos dolgokat kudarcnak, pedig azok csak tapasztalatok, a tanulási folyamat részei. Ha tudjuk, hogy mi nem működik, azzal egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz, ami működik.
Képtelenség előrehaladni, ha azt nézed, mi van mögötted. Így csakis az árokban végezheted!
Mindig változik az élet, és mindig új kihívások, vizsgálandó területek jelennek meg, amikre nem lehet ugyanazokat a válaszokat adni.
Változnak az idők, nekem is tudni kell változni, új célokat keresni, megvalósítani.
Nem baj, ha felismerhető egy zenekar a stílusáról, csak ne merevedjen be teljesen, mert akkor egy idő után úgy érezzük, hogy statisztává válunk a saját várunkban. Ezért kell időről időre fölrobbantani a falakat.
Egy jó kutató egész életében tanul, ha a tanulás lezárul, azt a kutatás is hamar követi.
Ahol kevés a versenytárs, ott esetleg könnyebb előrébb kerülni, másrészt viszont sokkal nehezebb fejlődni.
Nincs elavultabb, mint a tegnapi modern.
A találmányok nem azért születnek, mert nagy intelligenciák feltalálják őket, hanem mert a technikai evolúció szintje eléri a megfelelő fokozatot.
A szokásos hibákat követed el, de egyre kevesebbszer. Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről.
A történelmet tükörnek tekintem, amelynek segítségével a magam életét is lehetőleg tökéletesíteni és az ábrázolt hősök erényéhez hasonlóvá igyekszem tenni.
A kockázatkerülés olyan, mintha magát az életet próbálnánk elkerülni; megáll a növekedésünk!