Idézetek a fejlődésről
Veszteni (...) csak akkor fogunk, ha kiállunk a játékból. Amíg benne vagyunk, mindig van lehetőség újítani valamit. Ez az élet.
Néha el kell buknunk ahhoz, hogy megtanuljuk, miképpen állhatunk talpra ismét. Néha fájdalmat kell okoznunk másoknak ahhoz, hogy felismerjük a saját hibáinkat, és felismerjük, hogy jobban kell bánnunk önmagunkkal.J
Aki csak egyszer is megtapasztalja, milyen az, amikor semmi sem úgy alakul az életében, ahogyan szeretné, az minden lehetőséget megragad azért, hogy soha ne kerüljön vissza az adott helyzetbe.
Az élet minden területén csalódik az, aki az egy helyben veszteglést jónak véli. Aki nem halad előre, az mindig hátrál.
A világ nem vár ránk. Halad tovább, és elvárja tőlünk, hogy mi is vele együtt haladjunk.
Ha gyakran ismételgetünk egy gondolatot, tett lesz belőle. Ha sokszor ismételgetünk egy tettet, szokássá válik. A gyakran ismételgetett szokás merev személyiséget eredményez. A merev személyiség pedig a végzetünkké válik.
Agyunk és ebből adódóan személyiségünk szobrászai, alapanyagai egyaránt mi vagyunk.
Úgy lehet valami újba kezdeni, hogy elkezd valami vonzani, vagy valami fontos lesz neked. Nem úgy, hogy valami elől menekülsz.
A megújulás és a kudarc között nagyon keskeny a határ.
Az ember, míg él, folyamatosan változik. Nem hiszek abban, hogy a felnőttek már nem változnak. Az alaptermészetünk marad, de az ember nem csak abból áll. A kialakult alaptermészet felett az életem gondolatok, tettek és döntések hosszú-hosszú, szüntelen munkálkodó sorából áll össze. Velem szemben pedig itt áll az egész világ az összes csábító kihívásával. Nem az állandóan cserélődő sejtjeim miatt vagyok egészen más ember, hanem a sok külső hatás miatt, amit nap mint nap átélek. Az élet folyamatosan kihív bennünket.
Ne hagyd, hogy a büszkeséged visszatartson olyan dolgoktól, ami beválhat neked.
Én szeretem a szegkovácsok és a deszkafűrészelők énekeit, mert ők nem a készet dicsőitik, aminek nincs tartalma, hanem a hajó felé való emelkedést.
Minden gyermeknek megvan a maga nyara, de minden nyár más gyermeket hagy maga után.
A hajlamaink bizonyos mértékig biológiailag meghatározottak, de hagynak mozgásteret, hogy formáljuk és megváltoztassuk őket. Az a dolgunk, hogy megtaláljuk azokat a feltételeket és mechanizmusokat, amelyek a változást lehetővé teszik.
Bár az önuralom nélkülözhetetlen a boldog élethez, egymagában mit sem ér: a siker motorját további erőforrások is segítenek meghajtani, olyanok, amelyek megvédenek bennünket a stressz negatív hatásaitól, és biztos alapot teremtenek a fejlődéshez és a tanuláshoz.
Facebook
Pinterest