Nagy Bendegúz

Valójában döntés és elhatározás kérdése az életben szinte minden, ami emberi erőfeszítéssel kivitelezhető.

A kerekes szék (...) nem egy ülőalkalmatosság, hanem egy mechanikus testrész. (...) Nélküle a földön csúsznék-másznék, mint a világ sok szegény országában rengeteg sérült. A kerekes szék teszi lehetővé, hogy újra emberként éljek.

A gyermekltalában a szülők, a nagycsalád tükörképe, kicsinyített mása. Felnőve, ha nem tetszik, amit a tükörben látunk, örökre hátat fordítunk neki, vagy bezúzzuk, a tükör összetört cserepei leszünk.

Az ember, míg él, folyamatosan változik. Nem hiszek abban, hogy a felnőttek már nem változnak. Az alaptermészetünk marad, de az ember nem csak abból áll. A kialakult alaptermészet felett az életem gondolatok, tettek és döntések hosszú-hosszú, szüntelen munkálkodó sorából áll össze. Velem szemben pedig itt áll az egész világ az összes csábító kihívásával. Nem az állandóan cserélődő sejtjeim miatt vagyok egészen más ember, hanem a sok külső hatás miatt, amit nap mint nap átélek. Az élet folyamatosan kihív bennünket.

A kerekesszék nem pusztán ülőalkalmatosság, hanem mechanikus testrész. Ezt el kell hinni, el kell fogadni.

Önmagában a kerekesszék (...) óriási áldás, lehetővé teszi, hogy újra emberként éljek.

Az ember bármennyire is igyekszik, nem ismerheti meg tökéletesen egyetlen családtagját sem, nem élheti a másik életét, és idővel dönteni kell, hogy az önző birtoklási vágy vagy az elfogadó szeretet uralkodjon.

A biztonság inkább törékeny illúzió, amelyben hinni kell és nem rátámaszkodni.

A jó emberekkel könnyű zöldágra vergődni, elég magamat adni, de a gonosszal szemben, ha egyáltalán létezik ilyen, fel kell venni a kesztyűt, meg kell tagadnom önmagam, ha jót akarok, ha túl akarok élni.

Az élet (...) folyamatos zuhanás, majd kapaszkodás visszafelé, felfelé. Ha valaki lent akar maradni, őt semmivel sem lehet a felszínre imádkozni, aki pedig nem, azt hat ökörrel sem lehet visszatartani.

A rosszat nagyon hamar elfelejtem, megbékélek vele, átalakítom magamban, a sok jó pedig világít bennem életem végéig.

Az ember alkalmazkodóképessége majdhogynem végtelen, mi emberek majdnem mindenhol képesek vagyunk élni és meghalni.

Szép az élet? Igazságos vagy igazságtalan? Igen is, meg nem is. Attól függ, hogy honnan nézzük, de az biztos, hogy szépséget, főleg ha keressük, a legnehezebb helyzetekben is találni benne.

A világ legtermészetesebb dolga megetetni egy éhező kisbabát. Hogy az enyém, vagy másé, az édes mindegy.

Az élet kegyes, mindenkinek meghagyja és megadja a lehetőségét, hogy saját maga fedezze fel a belső és külső világot.