Idézetek az emberismeretről
Túlságosan erős a "megszokás hatalma", az okos érvek nem sokkal érnek többet, mint a szenteltvíz.
Az ember hozzászokik a méreghez.
A gyermekek azért építenek, hogy rombolhassanak, és ugyan kinőhetjük ezt, a késztetés megmarad, mélyebben lüktet bennünk, mint a vérünk.
Ha bántanak minket, az legtöbbször a másik félelmeiről vagy irigységéről szól.
Mindennél legmakacsabb az ostobaság.
Az elérhetetlent mindig jelentéktelennek szokás mondani: igy fitymálja a torkos állat a magasra akasztott szőlőt.
A kamuhírek, a clickbait, a gyűlöletpropaganda, az ezoterikus hülyeségek, az áltudományok azért hódítanak annyira, mert az emberek vevők rá. A Facebook csak egy erősítő, ami az alapban népszerű dolgokat teszi még népszerűbbé.
Az ember alkalmazkodóképessége majdhogynem végtelen, mi emberek majdnem mindenhol képesek vagyunk élni és meghalni.
Az élet kegyes, mindenkinek meghagyja és megadja a lehetőségét, hogy saját maga fedezze fel a belső és külső világot.
A külvilág megismerésével óhatatlanul együtt jár a mások számára ismeretlen énünk átértékelése.
Amikor sokáig vagy magányos, az állati ösztöneid kiéleződnek.
Kedi - Isztambul macskái c. film
Az ember valódi énje az ismerkedős kampányidőszakban gyakran nem mutatja meg magát. A búcsúzásnál mindig.
Senki sem tudja, milyen a másik, amíg nem él vele együtt.
Kétféle gondolkodásmódot ismer a filozófia és a tipológia: egyik ember azt hiszi, amit lát, a másik azt látja, amit hisz.
Az emberi érzések között talán nincs is olyan kezelhetetlen, mint a féltékenység meg a büszkeség.
Facebook
Pinterest