Idézetek az emberismeretről
A tüskéket legjobb, ha kihúzza az ember, hogy ne böködjék érzékeny részeit. Vannak viszont, akik még önmagukba is egyre beljebb és beljebb szurkálják. Pedig nem is fakírok.
Minden egyes ember szükségletek kirakósa. Ha megtalálod a hiányzó darabot, bármit elmondanak neked.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az emberek viselkedését alapvetően olyan velük született tényezők határozzák meg, mint a személyiség, és gyakran alábecsüljük a helyzet és a környezet befolyását.
A legtöbb megfélemlítő személy gyáva. Ha fellépünk velük szemben, hamar meghátrálnak.
Az emberek természetes módon ellenállnak a változásnak.
A tétlenség a homályos elme ismérve.
Nincs olyan, ki minden esetben hibátlan és körültekintő.
Az egész világon semmitől sem félek, csak az egótól.
Nincs semmi, amivel meg lehet győzni valakit, aki nem akarja, hogy meggyőzzék.
Sose jó az, ha az embernek túl sok ideje van az agyalásra. Olyankor az ember mindenfélét kitalál, amivel tönkrevághatja az eredeti tervet.
Vannak természetek, akiknek a pereskedés ugyanolyan izgalmat jelent, mint a hazárdjáték.
Minden vénlányban vagy özvegyasszonyban, ha egy bizonyos kort elért, van némi hajlam arra, hogy anyáskodjék a fiatalabbakon.
Érdemes elég hosszan élni ahhoz, hogy kinőjed mindazt a sértettségtudatot, amire menet közben szert teszel.
Ha az ember nem egyéb, mint cselekedeteinek sorozata, akkor nem határozható meg a halála előtt: hiszen akkor egyetlen cselekedete, akár az utolsó is, semmissé teheti azelőtti létezését, ellentmondhat egész életének.
A felnőttek soha nem veszik észre a gyerekeket. (...) Legföljebb ha gördeszkán vannak.
Talán minden kérdések legfélelmetesebbike éppen ez: mennyi borzalmat visel el az emberi lélek úgy, hogy még mindig megőrzi éber, befogadásra kész, lankadatlan józanságát.