Idézetek az emberismeretről
Az ember DNS-ébe kódolva van, hogy ugyanazokat a hibákat kövesse el, hiába tudja róluk, hogy nem kellene.
El kéne gondolkodnod azon, amit most mondtam, szerintem nem hülyeség. Azok az emberek, akik belül kemények és merevek, jó nagyot suhintanak az életben és folyton fájdalmat okoznak, míg azok, akik belül puhábbak... nem, nem is puhák, hogy mondjam, inkább... rugalmasak, azok felfogják az ütéseket is, és nem szenvednek annyira... Szerintem ki kéne próbálnod a jokarit, sokkal élvezetesebb. Beleütsz a labdába, és nem tudod, hogy fog visszajönni, de biztos, hogy visszajön, mert ott a madzag, és ez valami csodás. Nekem például... tudod... gyakran van olyan érzésem, hogy én vagyok a te jokari-labdád...
Nincs olyan kirakat, hogy séta közben oldalra ne fordítsd a fejed, és a kirakatüvegben meg ne bámuld magad.
Vannak, akik olyanok, akár a kard. Harcra termettek. Csak akaszd szegre őket, és rozsdásodni kezdenek.
Azok az emberek, akiknek mindenük megvan, szoktak leginkább pánikba esni. Mi, a többiek túlságosan el vagyunk foglalva azzal, hogy küszködünk.
A modor lesz az első, amivel foglalkozni fogunk, kedvesem. Nem mintha bármi baj is lenne az illemtudásoddal, no de éppen ez itt a bökkenő. Túlzottan udvarias vagy. Így hát, amit meg kell tanítanunk neked, az nem más, mint a lenézés és a megvetés. Meg kell tanulnod úgy nézni az emberekre, mintha csak valamilyen rossz szag csavarná az orrodat. Csak az olyan emberek lehetnek elég jók a számodra, akik tényleg olyan jók, mint te.
Mindenki vágyik valamire, miközben talán teljesen más képet mutat a világ felé.
Hajlamaink vezetnek bennünket. Hajlam nélkül az ember nem más, mint kérődző, nem is túl felsőbbrendű emlős. Hogy mi erre a bizonyíték? Az állatnak nincs káros szenvedélye.
Az ember visszatér az erkölcsös élethez, amikor életkora már nem teszi lehetővé az erkölcsi botladozásokat.
Természetesen az ember ostoba (...). Az ostoba embereket meg rajtakapják, mindegy, mit csinálnak. De meglehetősen szép számmal vannak olyanok is, akik egyáltalán nem ostobák, és - hacsak nem rendelkeznek szigorú erkölcsi normákkal - félve gondolok arra, miket forgathatnak a fejükben.
Tény, hogy a kis emberek gyakran izgágák, mindenről kategorikusan nyilatkoznak, fontoskodással akarják pótolni a természettől hiába várt centimétereket, hogy megüssék a mércét.
Az irónia minden időkben a filozófusi lángelme jellemzője, az emberi szellem ismertetőjegye, a haladás legyőzhetetlen fegyvere volt.
Az emberek teljesen helytelen úton járnak, mikor kevesebbet ajánlanak valamiért, mint amennyit módjuk volna adni érte, inkább többet kéne ajánlaniuk, s aztán lefelé srófolni az ajánlatukat.
Az emberi természet jelentőségét állandóan alábecsülik az üzleti életben, ezáltal az emberek rengeteg örömtől és haszontól fosztják meg magukat. Persze őszintének és nyíltnak kell lenni, ez azonban nem esik nehezére annak, aki amúgy is az. Minél emberibbek és nagyvonalúbbak vagyunk, annál jobbak a lehetőségek az üzleti életben.
- Az emberi természet nem változik. - Ezt elismerem, uram, de a gondolkodás formáit megváltoztatja az idő. Az önérdek hajszolása olyan gondolkodási forma, amely kiveszendőben van. - (...) Az, hogy az ember a maga dolgával törődjék, nem gondolkodási forma (...), hanem ösztön!
Facebook
Pinterest