Idézetek az emberismeretről
Az emberek igen ritkán buknak el - inkább csak felhagynak a próbálkozással.
Nos, már megértheted, mennyire kevés értelme van azt tanácsolni a feszült embereknek, hogy lazítsanak, ha nem tudják, milyen érzés a "nyugodtság". De ha már egyszer megtapasztalták a mély ellazultság állapotát, akkor van viszonyítási pontjuk; akkor már könnyebben észreveszik a feszültség megjelenését, és lépéseket tehetnek elengedése érdekében. És ha már tudod, milyen érzés az igazi egyensúly, elkezded észrevenni, hogy mi billent ki az egyensúlyodból életed bármely területén; ez automatikus jelzésként szolgál számodra, ami visszatérít önmagad központjába. Az Egyensúly Törvényét kiegyensúlyozatlanságaid felfedezésekor alkalmazod.
Egy kettéhasadt birodalom nem képes megvédeni magát a támadásoktól. Egy kettéhasadt ember nem képes méltósággal szembenézni az élettel.
Mi emberek olyan állatok vagyunk, akik nagyon szociálisan élnek. Úgy lettünk teremtve, vagy úgy nőttünk fel, hogy kapcsolatok nélkül elhervadunk.
Ércből van a szíve - gondoltam, ahogy néztem. - Bárcsak lenne benne tűz is, eleven lobogás, mely felhevíti az acélt, s akkor talán szeretni is tudnám.
Amikor téged nézlek, néha az az érzésem támad, hogy valami távoli csillagot kémlelek (...). Vakító, de a fénye több tízezer éves. Lehet, hogy a csillag már nem is létezik. És ez a fény időnként mindennél valóságosabb számomra. (...) Itt vagy (...). Legalábbis úgy tűnik, mintha itt lennél. Az is lehet, hogy nem vagy itt. Csak az árnyékod. Valódi lényed pedig valahol másutt. Talán már réges-régen eltűntél.
Nem olyan gyakori ám, hogy a bal láb kerül a jobb cipőbe, mint első látásra gondolnánk. Az emberek többsége, bármit mondjon is, végeredményben éppen azt a foglalkozást választja, amelyre titokban vágyott. Hány irodakukacot hallhatunk sápítozni: "Miért is nem lettem inkább felfedező! Nagy kedvemre volna az egyszerű, kemény, férfias élet távoli vidékeken." No igen, meglehet, hogy valósággal falják az ilyen témájú könyveket, a hétköznapi életben azonban nem tudnak meglenni az íróasztaluk nyújtotta kényelem és biztonság nélkül.
A magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar.
A korlátolt ember pusztán azért nem ütközik saját korlátaiba, mert átsétál alattuk.
Az emberek lelke tele van csodálatos éleslátással és érthetetlen vaksággal, amelyek megmagyarázhatatlan módon felváltva kerítik hatalmukba a cselekedetet.
Még mindig magadban hordozod azt a kisfiút, aki a leggyengébb volt az iskolában és aki elbújt a szülei elől, hogy kisírja magát. Valahol mélyen még mindig az a törékeny kisfiú vagy, aki nem tudott barátnőt szerezni magának és aki soha semmilyen sportban nem volt jó. Nem tudod elfelejteni a sebeidet, amelyeket régi sérelmek, igazságtalanságok ejtettek rajtad. De ha nem hagyod, hogy begyógyuljanak, az nem vezet semmi jóra.
Most kezdek rádöbbenni, milyen tévesen ítélem meg az embereket.
Clary figyelte, amint a fiú távolodik tőle, és egyszerre érzett késztetést, hogy elbőgje magát, meg hogy utánaszaladjon azzal a határozott szándékkal, hogy alaposan bokán rúgja. Mivel biztos volt benne, hogy bármelyiket is választaná, az Jace-t mérhetetlen elégedettséggel töltené el, inkább nem tette egyiket sem.
Azt hiszem, a felnőttek azért járnak terápiára, mert addig is telik az idő, amíg ott vannak. Nem azért lesznek jobban, mert beszélnek róla, hanem mert közben telik az idő, és lassan megtanulják folytatni az életet, mert muszáj.
A legtöbb gazdag ember számára a pénz megszerzése a dolgok alfája és omegája. Fektess be egyre nagyobb összegeket, keress egyre több pénzt! De minek? Meg se pihennek, és fel se teszik maguknak a kérdést: miért? Nem tudják.