Idézetek a pillanatról
Csak ebben a pillanatban vagyunk képesek kezelni és befolyásolni azt, ami utána következik. Amit ebben a pillanatban teszünk, az meghatározza, mi történik utána.
Addig álmodjon az ember, amíg lehet, igaz? Mert aztán esetleg beléköltözik egy tumor. És a nagy eszmék, a világmegváltó tervek egy pillanat alatt semmivé lesznek.
Csak két nap van az évben, mikor semmit sem tehetsz. Az egyik a tegnap, a másik a holnap. Tehát csak a ma a megfelelő nap arra, hogy szeress, hogy higgy és elsősorban, hogy élj!
Az élet rövidsége állandóan a levegőben lóg, ami felerősít minden pillanatot.
Nem töröm a fejem, és nem görcsölök, úgyis jön, aminek jönnie kell.
Nem számított a múlt, vagy hogy mit hoz a jövő. Csak a jelen. Az évek során ezt a leckét is megtanulta: az élet ajándék, és nincs idő a részleteken vitatkozni.
Ha túl sokáig vársz, örökké kötve maradsz; amikor ugrasz, már túl késő.
Törődj magaddal, minden korodban örülj annak, ami éppen soron van. Egy nap majd megérted, milyen fontos ez. Hagyd, hogy fényképezzenek, akárhányszor. Mosolyogj, és ha félsz, táncolj és énekelj, amilyen hangosan csak tudsz. Az segít. Szánj időt magadra, ábrándozz a szobádba zárkózva, és olvass mindenfélét, nem érdekes, honnan való, valami értelme mindennek van. Ne aggódj sokat a holnap miatt, a valódi gondokat úgysem látod előre, váratlanul jönnek.
Nem mindig tragédia, ha az ember úgy kezd bele valamibe: "ahogy esik, úgy puffan" - vagyis: örülök neki, ha sikerül, de ha nem, majd másképp folytatom.
Élj úgy a mának, hogy minden napod ajándék lehessen.
Nyilvánvalóan lehetetlen a jelenben élni. Az agy-számítógépnek nincs ilyen programja. Az emberi elme furcsa törvényeinek egyike, hogy a múltban és a jövőben élünk - emlékekben és reményekben, a múlt teljesítményeiben és a jövőre vonatkozó tervekben.
Nálam jobban senki sem tudja, hogy ami ma még van, holnapra el is tűnhet!
Minden olyan dolgot elhessegetek magamtól, ami a múlthoz tartozhat, a jelenben élek, a pillanatban. A múlt az, ami miatt "súlyos vagyok, rám nehezül, véraláfutásosra zúz önmagam".
Ha az ember megbeszéli magával, hogy élni fog, élvezni fogja az életet, és a szó pozitív értelmében hedonista lesz, akkor minden megváltozik.
Nem a landolás a fontos. Hanem a repülés.