Karen Hawkins

Minden és mindenki tartozik valahova, és a világ jobb hely, ha a dolgok ott vannak, ahol lenniük kell.

Gyakran előfordul, hogy minél inkább akarsz valamit, annál távolibbnak tűnik. Ha elérkezik egy ilyen pillanat, teljes erőmből nekifeszülök a feladatnak, és még jobban erőlködöm.

Nagyobb terveid vannak, mint a pillanat örömének a megragadása. De ne vesd el a pillanat örömét a bizonytalanért!

Vannak pillanatok, amikor az ember az egyik lábával még a múltban áll, a másikkal pedig már a jövőben.

A börtön akkor is börtön, ha bársonnyal van bélelve.

Sokkal jobb a mában élni, mint a tegnapon siránkozni.

Lehet, hogy a szelídeké lesz a föld, de csak miután kihalnak a merészek, és rájuk hagyják.

Furcsa, hogy az embernek akkor hiányzik csak igazán valami, ha már nincs többé.

Úgy gondoltam, minden lehetséges, csak akarni kell, de ez butaság. Felnőttként már tudom: attól, hogy akarsz valamit, még nem biztos, hogy el is éred.

Légy óvatos, ne veszítsd szem elől a valódi célodat. (...) Tapasztalatból mondom, hogy szomorú nap az, amikor megfeledkezel az életcélodról.

Az élet néha nem engedi, hogy eldöntsük, kibe szeretünk bele, csak megtörténik.

A szüleink két célt szolgálhatnak az életünkben: vagy példaképek a számunkra, vagy ellenpéldák.

- Tudod, hogy apánk mit mond a bosszúról. - Hogy keserű fogás, amely annak is a torkán akad, aki felszolgálja, és annak is, aki megkóstolja.

Az álmot csak két dolog táplálhatja: a cselekvés és az őszinteség. Ha elég őszinte vagy ahhoz, hogy szembenézz az álmoddal és a valóra váltását nehezítő akadályokkal, valamint megteszel mindent, hogy kiküszöböld azokat az akadályokat, akkor jó eséllyel azon kevesek közé tartozhatsz, akiknek sikerül.

A család az egyetlen horgony, amely megtart a hullámzó tengeren.