Idézetek az együttérzésről
Ne hibáztassunk valakit egy tettéért, ha nem fontoltuk meg előtte, hogy más mit tett volna adott körülmények közt!
Valami képessége mindenkinek van. Van, aki megérzi a földben a vizet. Vagy a fémeket. Van, aki átlát a tárgyakon. Van, aki szeretni tud egy másik embert. Csupa titok. Képesség. Nekem is van. Néha összerándulok emberek előtt. Meg kell állnom. Szeretnék beszélni velük. Rögtön, kertelés nélkül, a leglényegesebbről. Arról, ami történik velük. Mindig megérzem, ha egy ember válság előtt van.
Csak akkor érthetünk meg igazán valakit, ha az ő helyzetébe képzeljük magunkat.
Fennkölt érzés a tiszta szánalom.
Én csak egy parányi ember vagyok, és a nagyvilágnál sokkal jobban meghat az, ami a szemem előtt van.
A sajnálat a szeretet balzsama.
Ez is olyan volt, mint amikor gyerekként szembekötősdit játszott. Minden gyerek kipróbálta, milyen "vaknak" lenni. A ház egyik sarkából a másikba kellett eljutni bekötött szemmel. Persze mindenki rettentően humorosnak találta, ha az ember átesett egy zsámolyon vagy megbotlott a küszöbben a konyha és az ebédlő között. A játék arra volt jó, hogy az ember a saját kárán tanulja meg, mennyire kevéssé is emlékszik egy alapjában véve ismerős ház berendezésére, és hogy mennyivel többet jelent a látás, mint az emlékezet. A játék után pedig elgondolkodik az ember, hogy milyen is lehet az élet vakon.
Csak egy dologra vágyom az életben: ha lenne valaki, aki megért.
Kedvesem betegen szunnyad e hajnalon. Nyugodj most, szerelem, szeress most, nyugalom.
Az a baja magának, lelkem, hogy az az egyvalaki, akibe egyszer beleszerelmesedett, megmérgezte a vérét. Lenne csak úgy nekem hatalmam, ahogy nincs, isten úgy segéljen, megkeresném azt a férfiembert, aztán vagy idehajtanám maga elé, vagy elemészteném, hogy jusson a pokolra.
Egy királynak Kell látni minden könnyeket: magának Könnyezni nem szabad.
Csak a közönséges érzéseket lehet megosztani és együttesen birtokolni. Mihelyt nagyon boldog az ember, egyedül marad, és akkor is egyedül marad, ha nagyon boldogtalan.
Tégy meg mindent, amit meg tudsz tenni. Segíts a bajtársaidon, áldozd fel magad értük. De ha már nem tudsz semmit, felejtsd el, mi történt. Fordulj el, rázd fel magad. A részvét szép dolog, de csendesebb időkre való. Ha jobbra-balra hullanak mellőled, felejtsd el (...), és habzsold az életet. A tényeket el kell fogadni. Csak így lehet túlélni az ilyesmit.
Titkos részvéted és együttérzésed mindig a harcban alulmaradóké legyen - ez a nagylelkűség; fogadni viszont a másik félre fogadj - ez az üzlet.
S hiába bánkódsz, az igazak lehelte felhő nem segít a te könnyeiden - az én szememmel kell kisírnod mindent, hogy érted el ne pusztuljon szivem!