Idézetek az együttérzésről
A valóság megértésének elmélete a bölcsesség, gyakorlata pedig az együttérzés.
Ha valóban fontos számunkra, hogy mások javára cselekedjünk, késedelem nélkül meg is kell tennünk. Ilyen egyszerű az együttérzés gyakorlata.
Az együttérzés szelíd, békés, gyengéd természetű. Ugyanakkor erőteljes, hatalmas érzés. Mégsem jelent veszélyt senkire. Azok viszont, akik könnyen elvesztik a türelmüket, megbízhatatlanok, veszélyesek. Az én szememben a harag fellobbanása a gyengeség nyilvánvaló jele.
Úgy látom, hogy a nyugalom leginkább a szeretet és az együttérzés gyakorlásának eredménye. Minél többet törődünk másokkal, annál jobban érezzük magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget, melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom, a sikerült élet bizonyítéka.
Megkínzott megkínzottat nem tud vigasztalni.
Ádám minden leszármazottja egyazon test része. Amikor szenved az egyik tag, az összes szenved. Ha te közömbös vagy mások szenvedése iránt, nem érdemled meg az ember nevet.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor csak hallgatni lehet és hosszan nézni, akit kérdezni kellene.
A szegény, elnyomott ember mindig rokonszenvez azzal, akit szintén elnyomottnak gondol. A gazdaggal akkor sem rokonszenvez, ha baj éri és rászorulna szeretetére: úgy kell neki, nem árt, ízlelje meg az is a nyomorúságot!
Amikor bánatos vagy, magadat kicsinek, a világot hidegnek érzed. Kevés az energiád, mert a bánat felemésztette. S mivel a rád irányuló figyelemmel tudsz életerőt nyerni, fájdalmadat kikiáltod a világba. (...) Amikor szenvedsz, elvárod, hogy a másik együtt szenvedjen veled. Amikor elé tárod a fájdalmadat, lesed az arcát, hogy mennyire szomorodik el. Ha veled sír, megnyugszol, hogy nem vagy egyedül. Azt hiszed, a másik ilyenkor szeret és támogat téged, de valójában nem történt más, mint hogy őt is magaddal rántottad a gödörbe.
Az embereket inkább megérteni kell, semmint ítélkezni felettük.
Minden embernek legalább egyvalakije kell hogy legyen, aki szánja!
FjodorMihajlovics Dosztojevszkij
A legőszintébb együttérzés is fájdalmat okozhat, ha érzékeny pontra tapint.
Túl sok együttérzés olykor rosszabb, mint a semmi. Az ember dédelgetni kezdi a fájdalmát. Elraktározza, csiszolgatja, mint valami beteges kincset, hogy igazolja mindazt az együttérzést, amit kap.
Élő ember képtelen nem izgulni és kétségbe nem esni, ha látja, miképp megy tönkre ő maga és mások is.
Átszakadt a gát, és pillanatnyilag egymillió köbméternyi fájdalom árasztja el miattam a világot, de legalább most már nem csak bennem van az egész.