Idézetek az egyéniségről
A tudományban úgy érheted el a legjobb eredményeket (és gyakran a legjobb szalagcímeket is), ha nem a csordával, hanem azzal szembe mész.
A zenének (...) van egy jótékony jellemformáló hatása. (...) Sokrétűen fejleszti a személyiséget.
A nagyképűség üldözendő. (...) Az sehová nem vezet.
Nem arra születtünk, hogy egyedül éljünk, sem arra, hogy beolvadjunk a tömegbe.
Mindenkinek joga van annyira (...) normasértőnek vagy akár romlottnak lenni, amennyire csak akar - amíg nem árt vele senki másnak.
A személyiség és jellem olyan nagy és fogyhatatlan, mint egy csillag.
Az igazán művelt ember (...) nem büszkélkedik a vagyonával, mert sokkal többre becsüli egyéniségét.
Ragaszkodj magadhoz; sohase légy utánzó! Tulajdon tehetségedet minden percben fölmutathatod, egy egész élet kultúrájának fölhalmozott erejével; ám mások kikölcsönzött tehetségét csak ideig-óráig s csak félig-meddig tarthatod birtokodban.
Ha igaz vagy, de más igazságot követsz, mint én, csatlakozz társaidhoz; én majd megkeresem a magaméit. Nem önzésből, hanem alázatosan és őszintén. Az a te érdeked és az enyim is és mindenkié, hogy igaz módon éljünk, bármily sokáig éltünk is eleddig hazugság közepette.
Könnyű a világban a világ véleménye szerint élni; könnyű a magánosságban a magad véleménye szerint élni. Ám az a nagy ember, aki a tömeg forgataga közepette tökéletes nyugalommal meg tudja őrizni a magánosság függetlenségét.
Az vagy, amit egész nap gondolsz, és jellemed a gondolataid összességéből tevődik össze.
Az életstílus sokkal fontosabb, mint egy önéletrajz.
Bármennyire kemények, kíváncsiak vagy elborultak vagyunk, előbb-utóbb találkozunk valakivel, aki messze túltesz rajtunk. Aki családja, barátai körében eddig kalandornak volt kikiáltva, ilyenkor késztetést érez rá, hogy továbbra is megpróbáljon túltenni a környezetén, de ez hasonló eredménnyel jár, mint a kocsmában az asztaldöngető ivászati verseny: az ember vagy bajba keveredik, vagy kidől még akkor is, ha győztesen kerül ki a megméretésből.
Aki tíz-tizenöt évig saját szabályai szerint éli az életét, annak számára nem az az elsődleges szempont, hogy volt osztálytársai, egykori és jelenlegi ismerősei vagy akár családja szemében hihető és elfogadható-e az, amit csinál.
Büszke vagyok arra, aki vagyok, és arra, amit csinálok. Mikor fehér emberrel találkozom, egyenesen a szemébe nézek, nem azért, hogy megfélemlítsem, hanem hogy azt mondhassam, hiszem, hogy maga jó ember, és én is az vagyok. Tisztelnünk kellene egymást. Hiszem, hogy minden fehér ember, akivel találkozom, úgy megy tovább, hogy egy kicsit már másként gondolkodik a színes bőrűekről amiatt, ahogyan én viselkedtem.
Facebook
Pinterest