Kenneth Kamler

Egy nagy hegyen történő túlélés oly koncentrált figyelmet igényel, hogy a külvilág dolgai jelentéktelenné válnak közben.

Elég nagy különbség van a között, ha valaki tisztelettel tekint egy hegy felé, vagy ha fél tőle. A tisztelet olyan alapot teremthet, amely képessé tesz leküzdeni egy feladatot. Ellenben a félelem kinyithat egy szelepet, amelyen keresztül az embernek minden energiája elillan.

A hegyek veszélyei és nehézségei idővel élüket vesztik. Ez egy olyan tapasztalat, amit minden hegymászó átél, különben soha nem mennének vissza.

A hegymászás leegyszerűsíti az életet a legegyszerűbb elemekre: élelemre, menedékre és a túlélésre. Az emberek arra születtek, hogy ezekkel a létfontosságú dolgokkal foglalkozzanak, nem pedig azokkal a jelentéktelen dolgokkal, amelyek mindennapi modern életünket kitöltik. A hegymászás magasabb szintre emeli az érzékeket, az érzelmek intenzívebbek lesznek, és meglepő módon ez megnyugtató. Leküzdeni a természet kihívásait, amikor az ő szabályai szerint játszunk, és ha sikert érünk el, hihetetlenül lelkesítő tud lenni.

Nem akkor zárkózol el a lehetőségektől, ha megöregedtél, épp fordítva, akkor öregszel meg, ha elzárkózol tőlük.

A veszély nélkülözhetetlen része a hegymászásnak. Ez az, ami a többi sport fölé emeli ezt a tevékenységet.

Néha egy kérdésre adott válasz attól függ, hogy ki az, aki kérdez.

Soha ne felejtsük el, hogy emberek mennyi bizalmat helyeztek belénk, amelyet meg kell őriznünk.

A hegyekben előforduló veszély egyszerre lehet indok arra, hogy másszunk, és arra is, hogy ne másszunk.

Az, hogy veszélyekkel találják magukat szembe, egyeseket arra ösztönöz, hogy felhagyjanak a képmutatással, mert valódi kapcsolatra vágynak a többiekkel. A hegymászásnak ez a lélektisztító hatása az egyik érdekes velejárója.

Az a beteg, aki a kórházban nem panaszkodik a kosztra, rendszerint nagyon beteg.

Ha három orvos vizsgál meg három beteget, az azt jelentheti, hogy kilenc különböző vélemény hangozhat el.

Amikor az ember belekezd egy nagy kihívásba és kitart mellette, felfedezheti, hogy képességei sokkal nagyobbak, mint azt korábban képzelte, lehetővé téve, hogy végrehajtsa a "lehetetlent". Az ily módon megélt élet elégedettséggel tölt el. Olyan érzékeny húrokat pendít meg sok emberben, amely valahol az egyszerű emberi ösztön mélyén lakozik.

Elérni egy hegycsúcsot nem annyira szükségszerű, mint visszatérni onnan.

A könnyű kihívások nem igazi kihívások, de a nagyobbak több kockázattal járnak. Az, ahogyan kezeljük azokat a kockázatokat, felkeltik bennünk a szunnyadó erőt, amelyet ezek nélkül sohasem fedeznénk fel. Semmi sem olyan erőt adó, mint a kockázatvállalás és a siker.