Belinda_Alexandra

A gyűlölet és az előítélet ostobává teszi az embereket.

A dzsessz egyenlővé teszi az embereket.

Mikor az ember fiatal, van egy elképzelése arról, milyen lesz majd idősebb korában. Hogy többé nem érez majd félelmet, és mindig tudni fogja, hogyan cselekedjen helyesen. (...) Aztán annyi idős lesz, amennyi én vagyok most, és rájön, hogy néhány értékes leckétől eltekintve ugyanúgy fél, és továbbra is rengeteg hibát elkövet. Végül is, mindannyian emberek vagyunk.

Minél tovább élsz, annál több veszteséggel kell együtt élned.

A rasszizmus egy olyan betegség, amit a felnőttek továbbadnak a gyerekeiknek.

A múlt már elmúlt, és nem hozhatod vissza. Az életet most kell élni, ha élni akar az ember.

Az emberek képesek borzalmas dolgokat művelni félelemből, még azokkal is, akiket rajongva szeretnek.

Azt kell tenni, ami helyes, még akkor is, ha fájdalmas, máskülönben az emberi faj a vesztébe rohan.

Büszke vagyok arra, aki vagyok, és arra, amit csinálok. Mikor fehér emberrel találkozom, egyenesen a szemébe nézek, nem azért, hogy megfélemlítsem, hanem hogy azt mondhassam, hiszem, hogy maga jó ember, és én is az vagyok. Tisztelnünk kellene egymást. Hiszem, hogy minden fehér ember, akivel találkozom, úgy megy tovább, hogy egy kicsit már másként gondolkodik a színes bőrűekről amiatt, ahogyan én viselkedtem.

Az életben nincsenek titkok (...). Csak felszín alatt rejtőző igazságok.

Néha azok az emberek, akik szeretnek minket, tesznek számunkra érthetetlen dolgokat, épp azért, mert annyira szeretnek. Még akkor is, ha tudják, hogy amit tesznek, az fájdalmat okoz nekünk, megteszik, hogy megvédjenek minket a még nagyobb fájdalmaktól.

A fél életünk elmúlik (...) mielőtt rájönnénk, mi is az élet. Hozd ki a legtöbbet minden egyes napból, és légy boldog.

A leforrázott kutya az esőtől is fél.

Sehová sem kell mennem a világon, hogy boldog legyek. Csak az kell, hogy olyan közel legyek hozzád, hogy halljam a szívverésed.

Mindannyian magunk döntjük el, milyen emberek akarunk lenni.