Idézetek dalszövegekből
Színezd újra, színezd újra! Az életed, ha megfakulna, s ha az égbolt beborulna, ne menekülj, csak színezd újra!
Csak hazugságokat mondj nekem, kérlek, úgy csináld, hogy elhiggyem, másképp nem kapok levegőt. Ez az egész csak üressé tesz. csak szürke falak és semmi fény, itt semmim sincs nélküled.
Jól nézz a tükörbe, és szenvedj még, lelkem úgy kíván szeretni, mint a tiéd. Mindenki szorítja a félelmét, de a könnyebb út visz az őrület felé.
Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni, Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni, Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani, Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani.
Bús magyarok imádkoznak, hallod, Atyánk, hallod? Se testünkkel, se lelkünkkel nem kívántuk a harcot. Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek, Csak még egyszer add vissza a drága magyar földet!
Egy társ kell, egy barát, ki megvéd, ki átölel, ki megért, és segít, ha vigasz vagy tréfa kell, de hagyja, hogy éljek, szabadon, mint a lélek, mert így vagyok csak én.
Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál, ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután! Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet, békés karácsonyt mindenkinek!
Túl rövid az élet, és néha attól félek, hogy elszalad előttem, és hiába kérek csak még egy percet a világtól, mert talán nem láttam a szépet a hibáktól!
Mint két gálya éjnek tengerén, de a célunk már más, arra mész te, s erre én! Épp csak összesodort az ár, de a sors az elválaszt már - mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
Szívünkben érzés meg erő, de van, mit meg nem old, erős a hit bennünk, látod, de minket fel nem old. Vártunk tán csodát, ám de már nincs miért - közös út, ha volt is egykor, véget ért.
Szemétdomb, szemétdomb, a hervadó virág hirdeti, hogy véget ér a rothadó világ.
Ha semmi nem megy többé, akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek előtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.
Lehet, hogy csak egyszer élsz, de tiéd lehet, bármit kérsz. Ha szabad vagy, és szállni se félsz, csak tépd le a láncot, és célhoz érsz.
A világ és a lét itt kegyetlen. közhely, mégis így van temetlen: minden szemét marad a régi, de pár szép percért érdemes élni.
Új tavasz nem jön a télre, hullámunk partját elérte. Néha még jó, ahogy nézel, a megszokás tart erős kézzel. Tévedés volt itt keresnem társat, de új útra leltem. Az emlékek szépek, de mára kiégtél. Mondd, mi is vár, ha nincs szerelem, de nincs vége.
Facebook
Pinterest