Idézetek a biológiáról
Testünk a gének eszköze, hogy közvetíthessék és terjeszthessék üzenetüket. Ugyanúgy másolható, mint az a papírlap, amely valamilyen eszme terjesztésére szolgál. A papírt el lehet égetni, az eszmét viszont nem.
A magatartást évszázadokon keresztül nem annyira le-, mint inkább előírták. A vallás, a filozófia, a politika... megmondta, mit tegyen, de leginkább, hogy mit ne tegyen az ember. A magatartást nem úgy tekintették, mint ami egy fajtánként változó és biológiailag funkcionális rendszer. Nem, azt az ember alkotta meg és írta elő, méghozzá egy szuperértelemmel gondolkodó ember, aki felülemelkedett a földi dolgokon. Egy későbbi korszakban már kezdték belátni, hogy viselkedésünk önálló valami, és az ember jobb megértése érdekében lehet és kell is tanulmányozni. A viselkedés az ember része lett.
Ha egy marslakó megnézne egy dokumentumfilm-sorozatot a földi emberekről, bizonyára lenyűgöznék az abban látottak, annyira érdekesnek találna bennünket. Csak mi ezt nem vesszük észre, mert mindkét lábunkkal önnön viselkedésünk kellős közepén, a történések centrumában állunk, és így nem látjuk kívülről önmagunkat.
Az evolúciós folyamatban az erkölcsi megfontolások egyszerűen értelmetlenek. Amennyiben az állatok genetikailag meghatározott viselkedése olyan, hogy egymás javát szolgálja, az evolúció logikája azt kívánja, hogy az effajta hajlamok alapja végül az önzés legyen, máskülönben nem maradnának fenn.
Bizonyos értelemben az ember egyedülálló az állatok között, amennyiben viselkedése látszólag felszabadul a természetes szelekció meghatározta biológia zsarnoki követelményei alól. Képesek vagyunk ugyanis arra, hogy az adaptív érték helyébe személyes elégedettségünket állítsuk. Egy lépéssel tovább gondolkodva azonban azt kell kérdeznünk, hogy melyek azok a viselkedések, amelyeket kielégítőnek találunk, és miért? (...) A jó ételek, a pihenés, mások elismerése, a testi kényelem, a személyes hatalom és önállóság, az összehangolt és sikeres mozgás (sport, tánc), magunk és gyermekeink eredményei, mindezek az élvezetek végül alkalmasságunkat növelik, tehát szelektálódtunk a felsoroltak élvezetére.
Az evolúció (...) a jövőbeli változásokért felelős mechanizmus, de az a vezérlő elv, amely érthetővé teszi, hogy az élőlények miért olyanok, amilyenek.
Bármilyen furcsán hangzik is, testünk és bőrünk még mindig a kíméletlen kőkorszakban érzi magát, ahol minden pillanatban vadállatok támadhattak ránk. Az, hogy a pusztaságot nagyvárosi dzsungelre cseréltük, előre nem látható önkény volt.
Nemcsak azok a fajok pusztulnak el, amelyek békésen élnek környezetükkel, és alkalmatlanok a védekezésre az erőszakos betolakodók ellen, hanem azok is, amelyek mohóságukban képtelenek terjeszkedésüket szabályozni, képtelenek harmóniában élni másokkal. Kizárólag a fajok összekapcsolt rendszere életképes ezen a bolygón.
A darwinizmus nem csupán arra tanít meg, hogy a természetet megértsük, hanem hogy uralkodjunk is rajta.
A legtöbb ember azt hiszi, tudja, mi az evolúció, valójában kevesen értik igazán.
Menj csak visszafelé, és bárhonnét indulsz is ki, az élet egységének ünneplésénél kötsz ki. Haladj előre, és a változatosságot magasztalod.
Minden élőlény - stratéga.
Az ember nem a szent figyelem által lett naggyá, hanem azért, mert evolúciós vonalunkon az intelligencia szelekciós tényezővé vált.
A test feladata, hogy hordozza az agyunkat.
Az emberi agy nem sokkal több, mint egy feljavított majomagy.
Facebook
Pinterest