Idézetek a biológiáról
Az evolúció konzervatív folyamat, amely általában igyekszik megtartani mindent, ami megtartható, és inkább módosítja, semhogy lemondjon róla.
Az agy a központi vezérlőterem, ahonnan távoli szerkezeteket lehet finoman szabályozni a lengő mutatók, villogó lámpák megfigyelése és a megfelelő kapcsolók zárása útján.
Mi, emberek, csak egy másik állatfajta vagyunk, és csupán bizonyos mértékig különbözünk a többi állattól. Egy ilyen jellegű szemléletváltás nem máról holnapra történik, és nem is egyszerű. A kaméleonok önátalakító képességére lesz szükség hozzá, az ökrök makacsságára, a vándorló bálnák kitartására és emberi észre meg együttérzésre. De mindez nem lesz hiábavaló.
Az emberiség a biológia lábjegyzete.
Az élőlények egy része azért tűnik el, mert valami jobb lép a helyükre. Ez a világszerte tapasztalható folyamat önmagában is bizonyítja a természetes kiválasztást.
Az evolúció teremtő erejének (...) megvan a maga árnyoldala, hiszen az élet ma ismert formái szinte az összes korábbi forma halála árán jöttek létre.
Az evolúció vizsgája két részből áll. Csak az nem bukik meg, aki mindkettőt sikeresen teljesíti. Az első követelmény szerint elég sokáig kell életben maradni ahhoz, hogy utódokat lehessen nemzeni, a második szerint pedig az elért jegy az utódok számától függ.
A körülöttünk kavargó GM-viták közepette nem árt belegondolnunk abba, hogy valójában már évezredek óta eszünk genetikailag módosított élelmiszereket. Mind háziasított állataink, amelyek a húst szolgáltatják számunkra, mind termesztett növényeink, amelyekből gabona-, gyümölcs- és zöldségszükségletünket fedezzük, már rég eltávolodtak vadon élő őseiktől.
Az ember olyan okok terméke, melyek nem látták előre a végeredményt; eredete, fejlődése, reményei és félelmei, szerelmei és hitei csupán atomok véletlen kapcsolatának eredője.
Az evolúció változás a tudom-hogyan megismerhetetlen mindegyformaságból a valamilyes s általában megemlíthető nem-egyformaságba, folytonos összekapcsolódások s valamivé egyesülések révén.
Az emberi agy csodálatos. És az a legcsodálatosabb benne, hogy az alkalmazkodóképessége határtalan.
Van valami alapvetően különleges az emberi lényekben. Mi voltunk az első faj a Földön, amelyben egyszerre jelent meg a kognitív funkció és a hatékony, a többivel szembefordítható végtagnyúlvány (a hüvelykujj), és ezért képesek voltunk létrehozni egy olyan technológiát, amely egyszer majd a saját horizontunkat is kitágítja. A Földön rajtunk kívül egyetlen faj sem volt képes erre.
A fehérjefeltekeredés és a sejtosztódás a természet figyelemre méltó, kifinomult tánca az élet teremtésében és újrateremtésében.
Az inger és a válasz között van egy rés. Ez a rés foglalja magába a szabadságunkat és képességünket arra, hogy megválasszuk a reagálásunkat. Ezeken a választásokon múlik a növekedésünk és a boldogságunk.
Az evolúció az egyik korszak eredményét felhasználva teremti meg a következő korszakot.
Facebook
Pinterest