Idézetek a biológiáról
A csimpánz és az ember közötti genetikai eltérés mindössze néhány százezer byte-nyi információ! Noha a csimpánzok is képesek bizonyos mértékű szellemi teljesítményre, azok a parányi eltérések a génjeinkben elegendőek voltak ahhoz, hogy a mi fajunk megteremtse a technológia mágiáját.
Az intelligencia az evolúció ihletett terméke, és egyben - szerintem - a világ leghatalmasabb "ereje", amely végső soron meghaladja az öntudatlan természeti erőket.
Az emberi szintű intelligencia legnagyszerűbb jellemzője (...) nem az, amit akkor csinál, amikor működik, hanem az, amit akkor, amikor elakad.
Ha olyan társadalmat szeretnénk felépíteni, melyben az egyének nagylelkűen és önzetlenül együttműködnek a közjó érdekében, kevés segítségre számíthatunk a biológiai természettől. Próbáljuk megtanítani a nagylelkűséget és az önzetlenséget, mert önzőnek születtünk.
Miért tételeznénk föl, hogy gazságunk a majomi múltból fakad, jóságunk pedig egyedülállóan emberi? Miért ne keresnénk a más állatokkal való folytonosság jeleit "nemes" tulajdonságainkban is?
A lelkiismeret nem valami testetlen fogalom, amely csak a kultúra és a vallás összefüggésében érthető meg. Az erkölcsnek éppen olyan erős neurobiológiai gyökerei vannak, mint bármi másnak, amit csak teszünk, ami csak vagyunk.
Az élet (...) molekulák közötti kapcsolat.
A biológiában a természet a tanítómesterünk.
A dolgok mind összefüggenek egymással az agyban, és amikor az egyik agyrendszerrel babrálunk, akkor a másikkal is babrálunk.
Minden csipetnyi növekedésnek ugyanakkora pusztulással, elbomlással kell járnia, különben az anyagok örök időkre elhasználódnának, elfogynának. Ott hevernének a holt fák, amelyek összes anyagukat a talajból és a levegőből vették fel, és az nem jutna vissza a talajba és a levegőbe, és akkor semmi nem tudna többé növekedni, mert nem állna rendelkezésre anyag. Minden kis csipetnyi növekedésnek pontosan ugyanakkora pusztulással kell együtt járnia.
A biológiában semmi nem kristálytiszta, minden túlságosan összetett, felfoghatatlannak tűnő, és amikor az ember már-már azt hiszi, hogy valamit végre megértett, elég lehántania egy újabb réteget, hogy újabb problémákkal szembesüljön. A természet beláthatatlan; a természet természetfölötti.
A szerelem evolúciós érdekünket fejezi ki, és abba szeretünk bele, akibe kell.
A bétahím szinte mindig remek apa. Általában megbízható és felelősségteljes, az a fajta, akit egy lány (...) a gyerekei apjának szeretne. (...) Miután pár alfahím már kidobott téged a járdára, kellemes kompromisszumnak tetszik a gondolat, hogy egy olyan fickó karjában ébredj, aki istenít (...), és aki mindig ott lesz neked, még akkor is, amikor el sem bírod viselni.
A biológia legalább fáradhatatlanul logikus. Nem lehet megváltoztatni a szabályokat. Csupán annyit lehet tenni, hogy azokhoz alkalmazkodva dolgozik az ember.
Minden, amit magunk után hagyunk, átmeneti. Semmi sem számít. Néhány generáció múlva az átadott DNS-ünk felhígul az egyetemes emberi DNS-be. Semmilyen személyes vonásunk nem lesz felismerhető. Nincs mód a csalásra. Minden és mindenki teljesen el lesz felejtve.
Facebook
Pinterest