Idézetek a beszédről
Vannak időszakok, amikor a világ újrarendezi önmagát, és ilyen időszakokban a helyesen megválasztott szavak képesek megváltoztatni a világot.
Az üzenetet megfelelően kell átadni, hogy hatása is legyen.
Az élőkről hallgatni szerencsésebb, ők vágják ki alkalomadtán a vak- belemet.
Az életben minden azon múlik, hogy sikerül-e megtalálnunk a megfelelő szavakat.
Vajon miért könnyebb leírni egyes dolgokat, mint elmondani őket?
Mások szavai pótolják azokat, amik nekem hiányoznak.
Inkább azok beszélnek velünk felülről - valahonnan a felhőkből -, akik visszaélnek a tudományossággal, és ahelyett, hogy a megértést könnyítenék, a szakkifejezések sokaságával igyekeznek imponálni az olvasónak.
A válasz valamiféle elfogadás. A válasz hiánya elutasítás.
Az égvilágon mindent meg lehet beszélni, de csak ha megvan a hajlandóság.
- Miért nem mondod, hogy "én előre szóltam" és esünk túl az egészen? - Nem használok ilyen kifejezéseket. Nem lendítik előre a dolgokat.
Sok minden van, aminek kimondatlanul kell maradnia, mert ha egyszer szavakba öntik, elveszíti magasztos és titokzatos voltát.
A tabu definíciójához tartozik, hogy a dolgot semmiképp se szabad említeni (mint a primitív népeknél a totemállat nevét).
Imádom ezt hallani: "túl fiatal vagy ahhoz, hogy megértsd". Ezt akkor mondják a "felnőttek", amikor nem tudják megértetni magukat, és az egyszerűbb út az, ha a másikat hülyének nézik.
Az értelem közlekedési eszközei a szavak. Éppúgy ki tudnak siklani, fel tudnak borulni, képesek összeütközni, akár a járművek. Érzelmeink, indulataink kormányozzák őket. Azokat kellene megtanítani, hogy az emberközi utak jelzőtábláira figyeljenek.
Ha az ember nem mondja ki hangosan, az olyan, mintha semmissé lehetne tenni, el lehetne tussolni.
Facebook
Pinterest