Idézetek a beszédről
Ha meg akarod érteni az embereket, sohase azzal kezd, hogy meghallgatod őket.
Manapság mindenki túl sokat beszél. Szöveg, szöveg, szöveg. Ez az ország sokkal előrébb tartana, ha az emberek megtanulnának csendben szenvedni.
A legtöbb embernek csak arra van szüksége, hogy beszélgethessen. Hogy meghallgassák. Még ha egy idegen teszi is ezt.
Az ember azért kiabál olyan hangosan, mert a nyelve elégtelen, így akarja elnyomni mások szavát.
Ha elég könyörtelenül kérdezel, az emberek annyira meglepődnek, hogy olyan kérdésre is válaszolnak, amire nem akarnak. Ha kételkedsz, kérdezz! Kérdezz többet. Kérdezz gyorsabban!
Ha jó hírük van, az emberek egyszerűen elmondják. Ha rossz hírük volt, amiről el akarják hitetni veled, hogy jó hír, akkor mondják, hogy "jó hír!".
Az egyik legfontosabb dolog, amit egy pár két tagja tesz egymásért, hogy kiegyensúlyozottan kínálnak dicséretet, kritikát, érdeklődést és kíváncsiságot a folyamatos párbeszéd során.
A "nem" nyelvünk legdurvább szava.
Csendesen szemlélődni, halkan megszólalni - szerintem így jó, és még azt is képzelem, hogy talán jobban odafigyelnek egy halk megszólalásra, mint az egymást túlugató ricsajra.
Néha jobb csendben maradni, mint beszélni. Néha csak olyan dolgokat mondunk a másiknak, ami bántó, és aztán veszekedni kezdünk. Néha olyan dolgokat is mondunk egymásnak, amit nem kellene.
Sokkal izgalmasabb egy mai korról egy régi koron keresztül beszélni, mert a történelmi távolság miatt érdekesebb lesz. Ha ugyanazt ma mondanád el, az lehet, hogy szájbarágós volna.
Mind úgy tesszük fel a kérdést, hogy azt halljuk, amit szeretnénk.
Egy napon majd megtanulod, hogy ne tedd fel azokat a kérdéseket, amikre nem akarod hallani a választ.
Egy szó jobb, mint egy sem.
Az emberek totál kiakadnak attól, ha az ember hallgat; paranoiások lesznek tőle, mert azt hiszik, mindenfélét gondol róluk.
Facebook
Pinterest