Vers
A legáldottabb kéz a földön
A te két kezed, jó Anyám!
Mindenki áldja közeledben:
Hát én hogy is ne áldanám?!
Tudom megáldja Istenünk is,
Az örök Jóság s Szeretet! -
Némán, nagy, forró áhitattal,
Csókolom meg a kezedet!
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Áldott kezeddel símogatsz meg,
Anyám.
Intő szavad még mintha hallanám,
Míg rám borulsz
S áldott kezeddel símogatsz meg.
A régi intést elfeledtem,
Anyám.
Azért zúdult annyi vihar reám;
Úgy összetört...
A régi intést elfeledtem.
Nálam nincs anya, nálam nincs anyu,
nekem mindkét szó kicsit savanyú;
az én szótáram ennél gazdagabb:
legszebb szava, édesanyám, te vagy!
Az angyalok - úgy érzem - odafenn,
Ha suttognak szerelmesen, puhán,
A lángoló igék közt sohasem
Lelnek oly ájtatosat, mint "Anyám".
Tégy minden jót, amire képes vagy, és tedd olyan csendben, ahogyan csak lehetséges!
Mi volt, emlékben él,
S új vár, mint utad tova léped,
S éretten az évek fényeinél,
Sokat tehetsz még, annyi szépet.
Azt akard, amit el sem ér a szem,
zúzd el, amitől megtorpan az ész!
Ó, ifjúság, sasként szállj, sebesen,
karod legyen villám-fenyegetés!
Csak egy osztály voltunk,
Egy osztály, amelyről néhányan túl sok jót hittek,
Később sokan azt gondolták, tévedtek...
...Hitték, gondolták...
És talán senki sem tudta, kik voltunk valójában.
Az osztálynaplóban
az én oldalamon
az van írva,
hogy az anyu
a gondviselő,
mert az aputól
elváltunk.
Pedig ez a gond
engem legalább
annyira megvisel,
mint az anyut.
Dobol a Mindenség,
villámlik, dörög naponta,
mint megmenekült szökevényre,
úgy gondolunk minden halottra.
Sorsütötten ténfergünk
ebben a patkányvinnyogású őszben,
levegő után kapkodunk,
s fejet hajtunk a közelgő télnek.
Mindenki megy és mindenki lohol,
Egyik csomagol - másik haldokol.
Vagy messze néz, vagy éppen sírját ássa:
Jövevények és vándorok vagyunk
És nincsen itt senkinek maradása.
Gondolok valakit,
Akivel összefügg az életem.
Lehet: nem ismerem,
Lehet, nem fogom ismerni soha.
Lehet, hogy egy más csillagon lakik.
És mégis összefügg az életünk
Rejtelmes, örök rendelés szerint.