Hasonlat
Feleségül venni egy színésznőt pont olyan, mintha ejtőernyő nélkül ugranál ki egy repülőgépből. Az első néhány perc lelkesítő, de nagyon hamar iszonyatos huppanással csapódsz a földnek.
A filmcsinálás olyasvalami, mint a kolbászgyárban tett látogatás. A végtermék nagyszerű, a készítési folyamat azonban sokszor gusztustalan.
A tévé minden kocsmában olyan, mint a nap: meghatározza a vendégek tekintetének irányát, és azt is, miről beszélnek.
Gyakran mondják az újságírókról, hogy olyan kutyák, akik állandóan a lerágni való csont után kutatnak.
A gyerekek olyanok, mint a madarak, szükségük van fészekre, hogy repülni tanuljanak.
Az idősebb emberek olyanok, mint a kisbabák, van valami a viselkedésükben, amitől az ember automatikusan szeretetet érez irántuk, még buta önzésük ellenére is.
A vallás olyan, mint egy autó, régiónként más alapfelszereltséggel, és mindig az ott élők igényéhez igazítva.
Az ima olyan, mint a menny és a föld között kitámasztott lajtorja, melyen a Paradicsomba emelkedhetünk.
Az élet olyan, mint a metróvonal... mint a sínek. Vannak rajta váltók, amelyek átállítják a síneket. És van végállomás is, de nem egy, hanem több. Van, aki egyszerűen elmegy innen oda, és kész. Van, aki beáll a depóba, megpihenni. Van, aki egy titkos összekötő vonalon átvág egy másik vonalra. Vagyis... végállomás sokféle lehet. De úti célja mindenkinek csak egy lehet! A sajátja! És a síneken minden váltót helyesen kell átállítani ahhoz, hogy éppen az úti célba jusson az ember! Azt tegye, amiért egyáltalán a világra jött.
Információt eltüntetni az internetről olyan, mintha egy seprűvel próbálnánk visszaterelni az óceánt.
A feltalálás nagyon hasonló a szörfözéshez: az embernek előre kell látnia az érkező hullámot, és a megfelelő pillanatban kell meglovagolnia azt.
Az élet olyan, mint a hullámok, némelyikük átutazza az egész óceánt, míg mások két-három finom mozdulat után kifutnak a partra.