Erkölcs
Minden ember iránt, akit ismerünk, és akire hatással lehetnek tetteink, felelősséggel tartozunk. Ez nem egyéb, mint az erkölcs alapgondolata.
Mi az emberi moralitás alapja? Ezt a kérdést boncolgatjuk, amióta ember az ember. Én személy szerint azt a definíciót szeretem, amit Frans de Waal propagál: Ne bánts másokat!
A szerelmet (...) nem lehet sem erkölcsösnek, sem erkölcstelennek mondani, sőt itt ez semmi szerepet nem játszik, - csupán egyetlen egy szempont: az egészségi.
Amint az ember átlátja tetteinek szükségszerű következményeit, és tisztába jön viselkedésének elveivel, - saját jól felfogott érdekében - rendre az etikus cselekedetet választja. Ha viszonyait szabadon tudja formálni, és a feltételek nem kényszerítik erkölcstelen tettekre, akkor a racionális belátás is megalapozhatja a közösség stabilitását és humánus viszonyait.
Mi már a mindennapjainkban megéljük, hogy ami tegnap még vicc volt, az mára eretnekség. Egyre zavarosabbá válik minden, nincsenek szilárd szabályok, nő a bizonytalanság, a kapaszkodók eltűnnek.
Alapvetően téves az az elképzelés, hogy az erkölcsös politika erkölcsi kompromisszumokkal is célt érhet. Úgy nem lehet eljutni északra, ha közben dél felé megyünk, mindegy, milyen pici lépésekkel haladunk is.
A valóban morális személy számára a követendő szabályok nem úgy jelennek meg, mint amelyeket külső befolyásra kell követnie, hanem olyan nyilvánvalóságokként, amelyek teljes mértékben saját, belső meggyőződéséből fakadnak. Nagyon hasonlít ez arra a tulajdonságunkra, hogy ha beszélünk egy nyelvet, akkor mindig képesek vagyunk a még sohasem hallott vagy olvasott mondatról is eldönteni, hogy az a nyelvünk szabályai szerint való vagy nem. Vagyis szabályfelismerő képességünk olyan fejlett, hogy a szabályokat új, eddig nem ismert esetekben is tudjuk alkalmazni. Az erkölcsi szabályok olyankor is érvényesülnek, amikor az adott esetre nincsen tételes törvény.
Az embereket irányító gyenge erkölcsi iránytű sokkal hatékonyabban működik megfigyelés alatt.
Hiszek az erkölcsi értékek függetlenségében, beleértve az Istentől való függetlenségüket is, illetve hiszem, hogy az erkölcsi értékek pusztán az embertől erednek; Isten létezése külön kérdés.
Csak az ateisták lehetnek erkölcsösek. Ha jutalomért vagy a büntetés elkerülése érdekében cselekedsz, az nem erkölcs.
Néha a legbonyolultabb erkölcsi döntéseket nem értelmi, hanem érzelmi alapon hozzuk.