Frank Herbert

Mi, emberek egyfajta telepes organizmus vagyunk.

Az élet titka nem probléma, amit meg kell oldani, hanem realitás, amit át kell élni.

Egy folyamatot nem lehet úgy megérteni, hogy megállítjuk. A megértésnek együtt kell haladnia a folyamattal, részévé kell válnia.

Az igazság megszenvedi a feleslegesen hosszas elemzést.

Az az út, amelyen a legkisebb kitérő nélkül végigmennek, sehová sem vezet. A hegyre csak egy kicsit mássz föl, hogy kipróbáld, hegy-e. A hegytetőről nem láthatod a hegyet.

Nem szabad félnem. A félelem az elme gyilkosa. A félelem kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet. Szembenézek a félelemmel. Hagyom, hogy áthatoljon rajtam, fölöttem. És amikor mögöttem van, utána fordítom belső tekintetemet, követem az útját. Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam.

Minden út halálos csapdává válhat, ami beszűkíti a jövő lehetőségeit. Az emberek nem útvesztőben bolyonganak; az egyedi lehetőségek hatalmas horizontja áll előttük. Az útvesztő beszűkítő nézőpontja csak olyan lényeket vonzhat, akik orrukat a homokba fúrva élnek.