Frank Herbert

Óvakodj az olyan utaktól, amik beszűkítik a jövő lehetőségeit. Ezek az utak a végtelenség helyett halálos csapdákhoz vezetnek.

Az emberi életnek nincsenek titkai. Nem megoldásra váró probléma, hanem megtapasztalásra váró realitás.

Minden ítélet a tévedés határán imbolyog. (...) Ha abszolút tudást tulajdonítunk magunknak, szörnyeteggé válunk. A tudás végtelen kaland a bizonytalanság küszöbén.

Azt mondják, semmi sem szilárd, semmi sem kiegyensúlyozott, semmi sem maradandó ebben a világegyetemben - hogy semmi nem marad meg a korábbi állapotában, hogy minden egyes nap - olykor minden egyes óra - változásokat hoz.

Gyermek vagy, aki férfi akar lenni. Ha férfivá válsz, és visszanézel, hiába fogod keresni a gyermeket, aki voltál.

A közönyösség pestise sok mindenre hozott már pusztulást.

Ha távolról tanulmányozol egy tárgyat, csak az alapelvét láthatod.

Ha jót cselekszel, óvakodj a közismertségtől, ha rosszat cselekszel, óvakodj az öntudattól.

Az idő a tér mértéke, akárcsak a távérzékelő műszer, de a mérés folyamata bezár minket abba a térbe, amit megmérünk.

Ha hiszel bizonyos szavakban, hiszel a rejtett jelentésükben is. Ha elhiszed valamiről, hogy jó vagy rossz, igaz vagy hamis, akkor elhiszed azokat a feltételezéseket is, amiket a szavak rejtett jelentése sugall. Az ilyen feltételezések gyakran teli vannak lyukakkal, de aki meg van győződve róluk, az mindennél drágábbnak tartja őket.

A tudásnak semmi haszna cél nélkül.

A tudás olyan torlasz, amely akadályozza a megismerést.

A távollét olykor többet árul el, mint a jelenlét.

A fájdalom az idegek működése. (...) A fájdalom úgy jut el az agyba, mint a fény a szembe. Az erőkifejtés az izmokon múlik, nem az idegeken.