Agatha Christie

Csodálatos, hogy a saját szépségének tudata mit tesz egy lánnyal.

Nem tudom, általában milyen érzései vannak egy férfinak, aki leánykérőbe indul. Úgy képzelem, a torka száraz, a gallérja túl szűknek tűnik, és sajnálatra méltóan ideges. Én egyáltalán nem így éreztem. Jó ötletnek tartottam, és amilyen hamar csak lehetett, meg akartam valósítani. Semmi különösebb okát nem láttam annak, hogy zavarba jöjjek.

Szeretek éjszaka sétálni. Senki nem állít meg, és nem mond ostoba dolgokat, és szeretem a csillagokat is. A dolgoknak jobb illatuk van, és a mindennapos dolgok rejtélyesnek látszanak.

Különös, ahogy a régi hiedelmek fennmaradnak. (...) A korai keresztény időkben a helyi babonákat bölcsen egybeolvasztották a keresztény doktrínákkal, így a kellemetlenebb sajátosságokat fokozatosan eltávolították.

Minden férfinak van saját módszere a női nem meghódítására.

- Nem csináltam semmit! - A nők mindig ezt mondják.

Tudja, milyenek a férfiak! Ha egy lány állandóan ott van, kényelmessé teszi az életét, gondoskodik róla és nyilvánvalóan rajong a gyerekekért... nos, előbb vagy utóbb a hálójába kerül.

A gyilkosság természetesen nem tartozik egy orvos mindennapos esetei közé, de a hivatása magában hordja a szenvedéssel, az emberi lét rossz oldalával és a halál tényével való találkozást is.

Bele kell élned magad az embernek a helyzetébe, tudnod kell, hogyan érez, és mit miért tesz, és akkor... akkor talán azt is tudod majd, mit fog tenni.

Ha nem lennék fiatal és meglehetősen csinos, és nem tudnám jól érezni magam, ha - hogy is mondjam? - rácsok mögött lennék, és az embereket figyelném, hogyan élvezik az életet, sötét, gonosz érzés uralkodna el bennem, és fájdalmat okozni és kínozni akarnék... talán még pusztítani is.

Mennyit tudunk? Sokkal többet, legalábbis szerintem, mint amennyiről felismertük, hogy tudjuk. De nem vagyunk képesek áttörni ehhez a tudatalatti tudáshoz. Létezik, de nem érhetjük el.

Egy dolgot biztosan el lehet mondani a nevelőnőkről: hozzá vannak szokva, hogy azt teszik, amit mondanak nekik. Nem az ő feladatuk, hogy a dolgokat megokolják.

Egy férfi nem engedheti meg, hogy egy nő bolonddá tegye. Az az ő dolga, ha ez mégis megtörténik.

Az a belső, vészterhes boldogtalanság... olyan, mint egy vérmérgezéses kar, fekete és dagadt. Le kell vágni, hogy a méreg kárt ne okozzon.

Örök érvényű tanításokról prédikálni és kiszolgáltatni a szentségeket. Ez a lelkész feladata, de ha egyáltalán megházasodhatnak a lelkészek, akkor azt hiszem, a feleség feladata, hogy ismerje az emberek érzéseit és gondolatait akkor is, ha nem tud velük mit kezdeni.