Idézetek a valóságról
A valóság megértésének elmélete a bölcsesség, gyakorlata pedig az együttérzés.
Remény - hogy meggyűlölte ezt a szót! Az ember lelkébe plántált alattomos mag nem kíván ápolást, titkon gyarapszik, majd látványosan virágba borul, ahogy az ember óhatatlanul is dédelgeti. A remény akadályozza meg azt is, hogy az ember a tapasztalattól fogadjon el tanácsot.
A világról bennünk élő kép meglehetősen merev; véletlenül vagy szándékosan megerősített asszociációk láncolatának lenyomata. S azt hisszük, hogy ez a lenyomat a valóság.
Az ítélőképességet gyakran megviseli, ha az ember alól frissiben húzták ki a talajt.
Minden bűvésztrükk három részből, más szóval mozzanatból áll. Az első rész neve: ígéret. A bűvész mutat egy közönséges tárgyat, egy pakli kártyát, egy madarat, esetleg egy embert. Megmutatja a tárgyat, talán kéri, hogy vizsgálják meg, győződjenek meg róla, hogy valódi, egyszerű, hétköznapi tárgy, de persze többnyire nem az. A második részt úgy hívják: fordulat. A bűvész fogja a közönséges tárgyat, és valami rendkívülit tesz vele. Keressük a titkot, de nem találjuk. De nem is vagyunk igazán kíváncsiak rá, mert nem a valóságot akarjuk, hanem az illúziót. De még nem tapsolunk, mert az nem elég, ha valami eltűnik. Elő is kell kerülnie. Ezért minden bűvésztrükknek van egy harmadik mozzanata is, a legnehezebb. Úgy hívják: jutalom.
Az illúzió születése nem a valóság halála.
A közönség tudja az igazságot. A világ sivár, nyomorúságos és olyan kiszámítható, de ha az embereket becsapod, akár egy percre is, megtörténik a csoda, és akkor te is láthatsz valami csodálatosat. Még most se tudod? Azt a kifejezést az arcukon...
A valóság olyan, mint egy feneketlen szakadék, mert a valóság hatalmas üresség. Roppant égbolt, határok nélkül.
A gondolat valóság... A szó valóság. Minden, ami emberi, valóság, és néha már azelőtt tudunk róla, hogy megtörténik, még ha nem vagyunk is tudatában. A jelenben élünk, de a jövő minden pillanatban bennünk van.
Néha úgy érzem, hogy az életem, amelyet lélegzetről lélegzetre élek, pusztán csak álom, s az éjszaka ködös, örvénylő álomképei az igaziak.
A szerelem mániás állapotában minden könnyűnek és egyszerűnek tűnik. Egyébként valóban az, de a legtöbb embernek ehhez a felismeréshez a szerelem rendkívüli állapota szükséges.
Önmagadat nem lehet megtalálni - mert megvagy. A szabadságot nem lehet megtalálni - mert megvan. Istent nem lehet megtalálni - mert megvan. Csak észre kell őket venni.
A világ nem ér véget a láthatónál. Ott a láthatatlan, és az sokkal nagyobb jelentőségű, mert sokkal mélyebb. A látható csak egy hullám a láthatatlanban. A láthatatlan az óceán.
A kor-szerűség nem a korral való föltétlen azonosulást jelenti; benne-gyökerezést jelent, de nem gazsulálást.
Én még mindig nem tudom, hogyan kellene jobban elhinnem azt, ami van, és felejteni, ami nincs.